Századok – 1911
Értekezések - GÁBOR GYULA: A somogymegyei Répás-kerület története - I. közl. 81
88 DB. GÁBOR GYULA. történt csak, hogy egyik Zichy gróf rajtakapta a confiniariusokat, hogy a Répásnak az ő uradalmához tartozott részében fát akartak lopni az erdőkből. Zichy elkergette őket ezen szavakkal : »Van nektek elég erdőtök a magatok országában«.1 Egyébként nem igen mertek a horvátok nyiltan átkelni a Dráván, mert féltek a töröktől és az elpusztult területen elszaporodott rablóktól.2 A mikor azután 1690-ben Kanizsából kiverték a törököt és felszabadult a Dráva vidéke s vele együtt a Répás, akkor egyszerre megjött a bátorságuk a derék confiniariusoknak és, miként a tanúk vallomásából tudjuk, fokról-fokra behatoltak a Répásra, előbb csak legelőnek használva a területet, aztán lassanként megmívelték a földeket. Nem hogy ellentállásra, de egyáltalán emberre sem akadtak út jókban az elpusztúlt vidéken. A rend helyreálltával, 1602 november 27-én, az akkor egyesített Somogy- és Zalamegyéknek Zalaegerszegen tartott közgyűlésén Topos Adám somogymegyei szolgabíró gróf Széchenyi György nevében bejelenti ünnepélyes tiltakozását a jogtalan foglalás ellen és Dörnye, valamint Szegecske lakosait eltiltotta a Répás nevű praedium minden haszonvételétől.3 A tiltakozásnak azonban nem volt semmi eredménye, a minek igen érdekes körülményben találjuk az okát. Mint fentebb láttuk, a Répás districtus egy részének Zrínyi Péter volt a birtokosa. Ezek a részek Zrinyi Péter kivégeztetése után (1671.) confiscáltattak és kincstári kézre jutottak. Ugyancsak kincstári kézre jutottak a Zrinyi család kezén volt többi 1 Szlavek Mihály tanú vallomása u. ott. 2 Somogymegye közállapotaira a török világban élénk világot vet, hogy hiteles helye, a somogyi convent szünetelt és a zalavári convent végezte Somogymegye részére a jogi actusokat. — 1546. sabbato ante conv. Pauli. A zalai convent Nádasdy Tamás országbíró rendeletére ».. . ex quo autem prae metu Turcarum temporumque injuria conventus ecclesiae sancti Egydii de Simigio pro nunc vacaret, vobisque ex institutione regnicolarum universae executiones in ipso comitatu Simigiensi incumbat«, néhai Kerecheni Nagy János fiait Mihályt, Kelement és Ambrust ; Mátyást, Pétert és Benedeket, Imrének, Nagy János fiának fiait ; és Bakolnaki Károly fia Imrétől származó Györgyöt és Jánost Berzencze vára ós birtokába, és Szent-Erzsébet, Felső és Alsó-Lankócz, Alsó és Felső-Attak, Eőr Farkasfalva, Szaniszló, Gesztye, Tóthfalva, Alsó- és Felső-Mindszent, stb. birtokába beiktatta, ». . . praetermittendo tamen executionem praescriptarum possessionum Szent László et Bennek vocitatarum in eodem comitatu Simigiensi existentium, ad praedictum Castrum Berzentze pertinentium ex eo, quia prae metu Turcarum, idem noster et dicti domini nostri homines ad executionem earundem faciendam eo accedere minime fuerunt ausi.4 (Hit. más. a Széchenyi csal. ltárában. Muzeum.) 3 A protestatio hiteles másolatban Somogymegye levéltárában é magában a közgyűlési jkvben.
