Századok – 1911

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Rákóczi politikai végrendelete 1

6 MÁRKI SÁNDOR. születésökkel járó minden előnytől, és csak keresztényies életök érdeme marad meg. Születés, méltóság, hatalom, felség csak az életben különbözteti meg az embereket, a kiknek szeretniök kell egymást, mint Isten képmásait, s különösen becsülniök azokat, a kik soraikból jóság, hűség, szorgalom, áhítatosság, szellem stb. tekintetében kitűnnek. A keresztény műveltség ellensége minden olyan szűkkeblűségnek, melynél fogva egyik ember a másik fölé akar emelkedni, vagy társát méltatlanul megalázni törekszik. Ez a műveltség a felebaráti szereteten és a szerénységen alapúi. Szabatosan, szépen megmagyarázta, mivel tartozunk önmagunknak, mivel másoknak, ; hogyan érintkezzünk alacsonyabb, egyenlő és előkelőbb sorsúakkal. Beszélt az udvarias társalkodás módjáról, különösen a nőkkel szemben, a kiknek bálványozásától óvja. de tiszteletökre inti fiait. Megvallja, hogy a keresztény műveltséget, vagy udvariasságot ily bőven főképen azért fejtegette, hogy fiai az udvari életben vegyék hasznát s a már hallott szabályokat okosan, ügyesen alkalmazzák. Mert az udvar puszta fogalmával együtt jár minden veszedelem, a mi ott egy kereszténynek üdvösségét fenyegetheti ; hiszen a történelem sok szent királyról és fejedelemről tud, de szent udvart sohasem ismert. A ki tehát szentül akar élni, kerülje az udvart, hol a szellem igen világias. Ha a keresztény fejedelem valóban Jézus földi képe akar lenni, akkor népének királya, atyja, pásztora, orvosa, testvére, szolgája, ügyvéde legyen ; s hogy az akar lenni, udvarán is látszania kell. Könyvének ezt a részét nemcsak saját (bécsi és versaillesi) udvari tapasztalataira, hanem különösen Bossuetnek (mint ő mondja, a meauxi püspöknek) a Szentírás politikájáról szóló kitűnő munkája alapján írta.1 Mindenekelőtt szükségesnek tartotta, hogy a fejedelem jól beoszsza a maga idejét, ha szabályozni akarja háztartását s hogy pontosan megtartsa és másokkal is megtartassa ezeket a szabályokat. Máskülönben feszélyezve érzi magát s másokat is feszélyez ; rosszúl szolgálják ki, ő pedig véteni fog az igazság ellen, mikor megbünteti a kötelesség-mulasztókat. De udvara számára olvan utasításokat írjon, hogv saját élete azokkal ne ellenkezzék. Igazi keresztény módjára éljen, hogy alattvalóitól s udvari embereitől hasonló életmódot követelhessen. Éppen azért jó püspököt adjon 1 Bossuet munkáját Rákóczi (Testament politique, 365.) Livre de la politique de VÉcriture sainte czímen idézi ; teljes czíme : Politique tirée. des \propres paroles de la sainte Écriture s Párizsban 1709-ben jelent meg. На csak a Janetnál (A politikai tudomány története, II. 510—523.) adott ismertetést olvassuk is, látni való, hogy Rákóczi csupán helyenként követte őt ; de a két munka összevetésénél is tanulságosabb volna Rákóczi politikájának önálló ismertetése.