Századok – 1911
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Rákóczi politikai végrendelete 1
RÁKÓCZI POLITIKAI VÉGRENDELETE. 5 a józan ész hatalmának következése. Több ember él vágyai, mint saját józan esze szerint; mindazonáltal a nép szavát Isten szavának nevezik és igaznak tekintik. A népek szabadon hozott törvényei valóban mindenkor alkalmazkodtak az igazsághoz és a méltányossághoz. A hol az indulat elragadja őket, ott az ész ritkán ad tanácsot. A nép, a melyet százfejű szörnyetegnek hínak, azért hoz igazságos törvényeket, mert közdolgokban a józan ész, az erény és a jámborság rendesen föléje kerekedik az önző vágynak és az önszeretetnek ; s a ki népszerűségre, köztiszteletre vágyik, nem mer a maga valóságában mutatkozni, hanem a jámborság és az erény köpönyegében jelenik meg. A józan ész hatalma tehát magát az Istent jelenti, a kinek nem szabad ellenállani. A köztörvényeket a józan ész adja, s velők sem szabad daczolni. A közös elhatározással hozott törvényekben a józan ész érthetőbben nyilatkozik, mint azokban, a melyeket egyetlenegy ember alkotott. Hatalomnak, azt az erőt nevezzük, a mely az embert arra ösztönzi, hogy a jót önmagáért cselekedje. Azonban a hatalom egymaga még nem teremt szilárd emberi társadalmat. A zilált viszonyok közt élő ember, ki magánviszonyaiban visszaél akarata szabadságával, akárhányszor többre becsüli azt, a ki vágyainak, hiúságának hízeleg, mint a ki az egész társadalom javára törekszik. A társadalom kötelességeit a józan esz, a törvény szabja meg ; de ezeket az emberek nem teljesítenék, ha az ész láthatatlan hatalmát önkéntes megegyezéssel egyetlenegy emberre nem bízták volna. Azért választottak királyt, fejedelmet, a ki az igazság uralmát megfelelő büntetésekkel biztosítsa olyanokkal szemben, a kik szembeszállnak a józan ész hatalmával, melynek kifejezője a törvény. Mindazok, a kik ilyen főhatalmat törvényesen, mondhatni a nép szabad szavazata alapján nyertek, Isten hatalmának képviselői és helytartói, tehát kegyeletlenség volna minisztereiket működésök közben akadályozni. Világos azonban, hogy mikor ezek a látható hatalmak a törvényekkel ellenkező dolgokat cselekesznek, első sorban ők maguk állanak ellen Isten törvényeinek és a józan ész hatalmának. Nagy történelmi és politikai tudással fejtegette az erkölcsi és a vallási, az isteni és az emberi törvények egymáshoz való viszonyát, a végrehajtó és a királyi hatalmat, valamint annak különböző fokozatait, a fegyveren, majd a szereteten alapuló hatalomnak eredetét, s Jézus Krisztus királyságát. Megrajzolja a keresztény fejedelem eszményképét s vázolja népéhez való viszonyát. Így tér át a polgári élet s a keresztény műveltség alapelveinek ismertetésére. Alapgondolatát kifejezi fiaihoz intézett intelme. hogy ne születésök méltóságára, hanem arra gondoljanak, hogy keresztények és az Isten fiai. Mert a halál megfosztja őket a