Századok – 1910
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - II. közl. 283
290 dk. komáromy andrás. szakadt. Egy pár bravúros huszárkaland után, a nélkül, hogy valami nagyobb dolgot vitt volna véghez, az alig 30 éves fiatalember, Zrinyi Miklósnak méltó társa, a töröknek rettegett ellensége, valamelyes előttünk ismeretlen okból végképp leteszi a kardot, magányba vonúl és pár esztendő múlva csöndesen, csaknem észrevétlenül múlik ki a világból. III. A Magyarország segítségére küldött németbirodalmi hadak 1-542 augusztus havában Esztergom alatt táboroztak. Ide gyülekeztek a Perényi Péter főkapitány vezérlete alá tartozó válogatott magyar csapatok is, Báthory András, Batthyányi Ferencz, Balassa Imre, Bebek, Serédy, Nyáry, Nádasdy, Zay, Zrinyi Miklós és Verbőczy Imre huszárjai. Valami 50—60 ezer emberre becsiüték a keresztények haderejét s talán sikerült is volna visszafoglalni Buda várát és kiverni a törököt az országból, ha Ferdinánd király a fővezérletet nem Brandenburgi Joákhimra bízza. Mert ez a gyászvitéz, az asszonykapitány, a ki Luther Márton csúfolódása szerint soha véres kardot sem látott, valósággal úgy viselte m:igát, mintha titkon Magyarország romlását óhajtotta volna. A nagy, lomha sereg egy hónapi menetelés után, miközben a fizetetlen zsoldosok kereszténységük bizonyságára a föld népét rabolták, végre ostrom alá fogta Pestet, de mikor híre futott, hogy a török a Dráva felől közeledik, a hős vezér nyakra-főre felszedte a sátorfáját és október 8-án gyalázatosan visszavonult. A vállalat csúfos kudarczczal végződött ; a birodalmi sereg felébenharmadában elzüllött, semmivé lett s a török megtudhatta belőle, hogy nincs mit tartania a keresztények lelkesedésétől. A hadjáratnak reánk nézve legfeljebb annyi haszna volt, hogy nemzetünknek világszerte jó híre, neve támadt. A messze földről összesereglett, de törököt még nem igen látott hadvezérek nem győzték eléggé dicsérni a magyarok vitézségét, különösen pedig a portyázó lovasság huszárkodását és külső tartományokba, Cseh- és Morvaországba kezdték toborzani őket.1 Perényi Péterrel, Zrinyi Miklóssal, Zay Ferenczczel s több vitéz kapitányokkal együtt Verbőczy fia is azok közé tartozott, a kik az idegen harczosok előtt a magyar névnek tisztességet és becsületet szereztek. A hadjárat alatt — a mint az országban közhírrel beszélték — szerteszáguldozó huszárjaival egy alkalommal keményen megverte a törököt ; a sereg visszavonulása után pedig a maga népé-1 Thallóczy Lajos : Csömöri Zay Ferencz. 35—38. 1. A Magyar Történeti Életrajzok 1885-ik évi folyamában.
