Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Észrevételek dr. Iványi Béla úrnak »Sáros vármegye monographiája I. köt.« című művemről írt bírálatára 856

861 TÖRTÉNETI IRODALOM. 164. 1. : A Hunyadi-korszakbeli birtoklás adataiban »rettentő szúk« kivonatát látja a bíráló Csánkynak. Habár szűk, szabatos ; köze pedig nincs a XIV. szak. község-alakulástörténetéhez. Látni való, hogy a bíráló teljesen idegen téren mozog. Fáj neki különben az is, hogy 1709-ig nem sorolom fel a birtoklást. Nem is lehetett szándékom : elég, hogy a birtoklás kialakulását nyomon követem s a XVIII. sz.-ból és a XIX. sz. kezdetéről a megváltozott birtokviszonyokat illusztrálom. A monographia egy szakaszának a teljes birtoklástörténet nem lehet czélja. (Különben : birtoklási adatot a XIV. szakasz még száz számra közöl.). 178.1. : Ha a bírálónak az »I. Osztályok. Nemesi rend« czímzés nem tetszik, legyen neki. De már a 180. 1. jegyzetében foglaltak nem képtelenségek. Az egri püspöknek, mint más főuraknak, igenis volt nemesítő joguk. 181. 1. : Hogy az »egri püspökség csak jó későn lett főegyház« : itt érthetetlen állítás, mert hiszen a püspökségről, nem az érsekségről beszélek s az egész Űjvár vm. jó két századon át alatta állott. Ugyanott a »literae prorogatoriae«, ha per halasztást jelent is, mért zárja ki az özvegyi jogokat ? A »nemtelen atya és nemes anya« hogy a genus iránt támaszt kétséget a bírálóban : az sem szavakon rágódás ? A 182. l.-on nem az igazságszolgáltatásról írok : arról a XVII. szak. értekezik. A 183. l.-on a vagyon-1 és birtok-ot a jogász bíráló zavarja össze, nem én. Ott egyébiránt Werbőczit a vármegye magyarázza. 184. 1. : Az Ősiségi Ny. Parancs kizárólag a birtok-zálogosításra vonatkozik : a bíráló mért köt bele ? 185. 1. : A nemesi taksa és segedelem középkori tételéről egy szót sem szólok. S a bíráló itt kiforgatja az egész V. czikket a dica kedvéért, melynek tárgyalása a XII. szakaszba tartozik. 186. 1. : A bíráló szerint az író nem mer a régibb korba visszatekinteni, nem is teheti ! A bíráló rosszúl olvasta el a szöveget. 187. 1. VII. és 188. 1. : A nemesi czímer dolgáról a bíráló sokat állít, de semmit sem bizonyít. így azt állítja, hogy »a pajzsczímer nemesi jelvény«. Nem az. Nemesi jelvény : a sisakdísz. Hogy (189.1.) egyedül a Farkas- és Ganzaughczímer »beszélő« : tagadom. A felsoroltak ^mindnyája az. 197.1. : A bíráló szerint Acsády »A jobbágyság történeté«-1 jobban írta meg. Természetes dolog. Én csak tájékoztatásúl közlöm a laikus olvasó kedvéért (mint más tételeknél is) az ő nyomán az általános történeti ismertetést. 198.1. : A szabad költözködésre vonatkozó okleveleket csak a bíráló nem látja meg. Különben még a XVI. szakasz is bőven foglalkozik a kérdéssel. (A 199. 1.hoz lásd u. ott : Urbárium.) A VIII. szakasz bírálata pedig* méltán hívja ki a csodálkozásomat. 229. 1. : A »Gyármán«-féle későbbi leszármazás hibáját (gondolom: Nagy Iván?) a Bánó-czikk rendbe hozta, de a