Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Észrevételek dr. Iványi Béla úrnak »Sáros vármegye monographiája I. köt.« című művemről írt bírálatára 856

860 TÖRTÉNETI IRODALOM. zat (89. 1.) II. Lajos alatt fejlődik ki«, az nem zárja ki azt, hogy »az ősi vm-i szervezet IV. Béla korában kezdi meg a kibontakozást«. Tagányi K. 1899-iki székfoglalójára pedig rosszul hivatkozik. Felhasználtam, meg is értettem (80., 82—84. 1.). Hasonló a vármegye és várispánság kérdésében a Borovszky S. (Ab. T. Mon. 475., 478—9. 1.) felfogása. (Lásd még Sáros vm. mon. II. 116. 1.) 89. 1. : Az 1523. 44. §. szerint a király tényleg »kirendeli« a kapitányokat. 90. 1. : »Mohács után a vm-i czímer és pecsét kir. adományozás tárgya« : így s nem máskép mondom. A Forgáchféle czímermotivumokat (női fej, korona, foszlány) 1525-ből az 1615-iki vm-i czímer nagyon könnyen átvehette. Ügy látszik, érdemén felül való fontosságúnak tartja a bíráló a megjegyzést, holott nem az. Az 1839-iki czímer leírását — a mellékelt kép szerint — pótolhatom. 103. 1. : a »sziléziai (és) magdeburgi« érthetőleg sajtóhiba. 105. 1. : A vm-i zsidóságról 1725 előtt egy szóval sem nyilatkozom. (Jól van az ott megírva !) 104. 1. : » Az olasz és (némi) spanyol hatások« a Századok (Bánó J.) adatai. Hogy pedig a magyarságnak XIII—VI. századi dolgairól nem emlékezem, azt már rosszakaratúlag hallgatja el a bíráló (Lásd 118—20. 1.). Űgy rója meg a 117. 1. záró megjegyzését is, a melynek az adatokban kellő alapja van. Hasonló értékű az az állítása, hogy a 119. l.-on az eperjesi magyarságról beszélek, s hogy rám bizonyítsa a bizonyíthatatlant, az 1424. adólajstromtól kezdve egy sereg dicalis összeírást emleget. A dica-ügyet a XII. szak. bőségesen fejtegeti. Hogy pedig a népszámra nézve a d. összeírásokban érdemleges adatokat találtam volna : látszik, nem tudja, hogy minő értéke van 1785 előtt a statisztikának. A 135. l.-on ha »bérlőt« nem mutathatok is fel a XI—II. századból, az intézmény maga mégis úgy alakúit. Akármelyik Nemzetgazdaságtan így tanítja. 140—64. 1. : még jó akarat sem kell hozzá, hogy épszemű ember, a hol birtoklásról van szó, meg ne értse a tömören írt dolgokat. (Pl. Abos : pogány vár. 1291-ben Somosy t. i. a birtokos.) Természetesen itt annyi adat van, a mennyi került. »Makovicza váránál az első adat 1435 (helyesen 1364)«, mivel magam is így írom : kötekedés. Zboró, ha Csánky a XV. sz.-ban jelzi is az Ozboró-birtoknevet, II. Béla korában bírtok. S megjegyzem, hogy a birtoklás kialakulásának rajzában »község«-re gondolni képtelen dolog. Mit válaszoljak ezek után a Kukenegurpothok stb. »helységek«-ről ? Mért keres itt a bíráló minden áron községeket ? Hogy a XIV. szakasz községeit előre leüsse ? Ezek a nevek, mint vízmelléki földrészek vagy határdombok egy-egy birtokrészt vagy tirtokhatárt jeleznek, községet soha.