Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Észrevételek dr. Iványi Béla úrnak »Sáros vármegye monographiája I. köt.« című művemről írt bírálatára 856

857 TÖRTÉNETI IRODALOM. számlálásról két sor ; a vm. küzdelméből II. József ellen féloldal ; limitatiók fél oldal ; az úrbér nyolcz sor ; 1860-tól történet két oldal ; törvénykezés 1871-ig egy szó sem ; községi élet és birtoklás kialakulása — legalább is : nem tudományos anyag. Az »ATM.« monograpbiájasehol sem nevez meg egyetlenegy forrást sem, holott egész sereg kész munkát is fel kellett dolgoznia ; a vm-i jegyzőkönyvekben a XVI. század közepétől össze-vissza alig tízoldalnyi kutatást mutat ; ügyet sem vet rá, hogy vannak-e s hol vannak a vármegye és vm-i községek okiratai, a helyi levéltárakra pedig nem is vonatkozik. A leglényegesebb dolog végűi ebben s a vállalati monographiákban az, hogy a közéleti szereplők neve és arczképe pontosan ott legyen.1 De hát ezekben merűl-e ki egy vm-i monographia feladata ? Ilyen volna Abaúj-Torna vm. múltjának hű képe, melyet a történettudomány megkövetel ? Nyilvánvaló, hogy nagy a különbség a Vállalat munkája és az én monographiám között. Ez utóbbinak van határozott tervezete : a föld és ember viszonya s az e viszony biztosítására szolgáló intézmények történeti folyamatuk szerint. Mellesleg mondva : két akadémiai tag hagyta helyben ezt a tervezetet. [Röviden : I. A vm. földrajza. II. őskor, leletek. III. A honfoglalás kora és a vm. kialakulásának kezdete. IV. lakosság. V. A birtoklás kialakulása. VI. A szabad emberek. VII. A jobbágyság. VIII. A nemesség. (I. köt.) IX. A vm. közszereplése és a szabadságharczok. X. Hadügy. XI. A vm-i szervezet. XII. Adóügy. XIII. A nemes otthon és a közügyekben. XIV. Községi élet. (II. köt.) XV. Az új idők és a vm. XVI. Közgazdaság. XVII. A vm-i igazságszolgáltatás. XVIII. Vallásügy. XIX. Közoktatásügy. XX. Városok. XXI. Néplélek és művészet. XXII. Levéltárak. Okiratok I—VII. kivonatai. Függelék : I. Forrásművek ; II. Rövidítések. — Utószó. Név- és tárgymutató. (III. köt.)] Sáros vm., mivel a megyének rajza volt már (Potemkin, Bartsch stb.), a múltnak forrásművekre alapított történetét kívánta. Mi volt hát a feladat ? A vm. belső története. Hol van pedig ennek legigazabb adatforrása? A congregatiók jegyzőkönyveiben. Vagy 450 év nagy foliánsai beszélnek itt első sorban. Ezeket pedig én harmadfélévi türelmes munkával végig feldol-1 A dolog természete szerint szerző úr műve — melynek a vármegye határozata értelmében is, forrásműveken kivűl levéltári kutatáson kellett alapulnia — nem állítható helyesen párhuzamba a föntebb említett, tárgyánál fogva többoldalú encyklopaedikus, tehát nem csupán történelmi, czélját tekintve pedig népszerű vállalattal. De hogy utóbbi szintén jogosan képezheti kritika tárgyát, esetleg a Századok-ban is, minden kétségen felül áll. A szerk.