Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Észrevételek dr. Iványi Béla úrnak »Sáros vármegye monographiája I. köt.« című művemről írt bírálatára 856

856 TÖRTÉNETI IRODALOM. fejlődésének történetét. A múltnak képét. Kérdem már most, dogma-e, hogy csak az Iványi-féle és nem más formában készüljön egy monographia ? A Tört. Társulat monographiai tervezete {Századok, 1894. 369.) pl. nem egyezik vele, sőt kimondja, hogy : >>a minta megszabása a tehetség szabadságának korlátozása volna«. Az Iványi-tervezet, mint egyéni, tehát még nem vált általánosan elfogadottá. A »MO. Vm. és Városainak Mon. Vál lalata« sem követi. Ennélfogva követelményként sem állítható ellenembe, annyival kevésbbé, mert scrupulusaim vannak rá vonatkozólag. Egészen más az én felfogásom, a melyet szembe merek állítani az övével. Helyes dolog lesz, ha az összehasonlítás terére lépek. A Századok hasábjain talán joggal hivatkozhatom a »Magyarország vármegyéi és városai czímű« irodalmi vállalat kiadványaira. Felütöm tehát »Abaúj-Torna vm. monographiájá«-t. Azért ezt, mivel e vármegye a szomszédunk, sőt sokáig egyek voltunk vele. A mű a vállalaté és nincs tudomásom róla, hogy a szakirodalomban lesújtó kritikában részesült volna. A bíráló szerint az én munkám : 1. rendszertelen, 2. a középkor nincs kidolgozva, a XVII. század pedig érintve sincs benne, 3. teljes tudatlanság jellemzi az íróját, a ki 4. a vármegye történetére vonatkozó levéltári anyagot nem ismeri. Ad 1. Az »ATMonographiájá«-nak következő a szerkezete : I, Kassa népe és története ; a Sz. Erzsébet templom és épületek ; közigazgatás ; hadi történet ; egyházak, művészetek, közoktatás, irodalom, művészet, nép, társadalom, törvénykezés, közegészség, ipar és kereskedelem, pénzintézetek, vasút, időjárás, erdők ; II. Abaúj-Torna vármegye : földrajz, községek, gyógyhelyek ; lakosság, népoktatás ; mezőgazdaság ; geologia, természetrajz ; . posta, vasút, pénzintézet ; őstörténet és történet ; nemesség. Hát bizony ebben a minta-szerkezetben nincs egység, nincs rend ; még a tervszerűen megírt »Kalauz«-nak sem üti meg a mértékét. Nincs vagy alig van benne szó sokféléről : az adóügy csak a köz» ismeretű 1427- s az 1564-, 1572—4- és 1576-iki adózást érinti, holott talán az anyagiak kérdése tünteti fel első sorban az élet igaz képét, a mikor köztudomás szerint a vármegyei küzdelmek jórészt benne torkollanak meg ; a hadügyről és nemesi fölkelésről szinte semmi ; a vármegyei congregatiókról egy-két oldal ; a nemesség otthoni és közéleti szerepléséről semmi ; a várakról szinte semmi ; a régi vm-i szabályrendeletekről csak egy-kettő ; néhány követ neve, de a követi utasításoknak semmi nyoma ; a vallási küzdelmekről egy oldal ; a megyei történet krónikaszerű feldolgozásban ; a Thököly- és Rákóczi-korszakból három oldal ; a telepítésekről pár sor ; a harminczadról hat sor ; a nép-