Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

758 TÖRTÉNETI IRODALOM. 758 »A fejedelmi hatalom csak később vonja a jogkörébe a czímert, a mikor aztán a már használatban lévő is megerősítést kíván (!?). Ugyan kérem pl. a Kálnásy, Kükemezey, Lapispatakv, Tarczay, Usz stb. családok czímerének használata mikor lett fejedelmileg megerősítve ? Azt mondja szerző úr, hogy »a paizs-czímer nem nemesi jelvény !« Hát ugyan micsoda ? Meg kell jegyeznünk, hogy a czímerbe nem magyaráztak bele symbolumot és hogy a 189. oldalon felsorolt családok közül egyedül a Farkas és Ganczaugh családé a beszélő czímer, a többi nem az. Hogy »Zsigmond király idejében igen elszaporodtak a czímerek« (190. oldal) — nem áll, mert már Zsigmond előtt is volt elég czímer. Ellenben tény az, hogy Zsigmond korából sok czímeres nemeslevél maradt reánk. »Még inkább a XVII. századtól« szaporodtak t. i. el a czímerek, a mi nagyon szép ugyan, de Zsigmondtól a XVII. századig is tellett el egy kis idő, hát az alatt mi történt a czímerekkel ? »Külföldi fejedelmi czímerlevél is sok került be az országba«. Hát ezek hol vannak ? mert néhányat mi is ismerünk, hanem sokat bizony nem, még kevésbbé Sárosmegyében. Hogy 1526 előtt csak 151 czímerlevél keletkezett (?) volna nálunk, nem hinném, ennél jóval többet adományoztak a királyok, csakhogy a mikor Bárczay a maga jeles kézikönyvét megírta és kiadta, még csak 151 volt ismeretes, azóta már több került napfényre, így a Sirokai-, Fricsi-, Hedri-, Berthóti-féle is 1456-ból, de erről tudomást nem vett szerző úr, noha azt dr. Dőry Ferencz a Turul 1903. évfolyamában a 133. s kk. oldalon közzétette. A 192. oldalon a »generalis nobilium investigatio« magyarúl általános nemességi igazolást, az »universitas praelatorum, baronum, magnatum et nobilium« pedig a megye közönségét jelenti stb. stb., általános megjegyzésünk ehhez a szakaszhoz az, hogy a nemességről a XVIII. századig itt semmit meg nem tudunk. Következik a VII. szakasz, a jobbágyság története, a melyet tudvalevőleg Acsády Ignácz írt meg, bővebben, sőt jobban, mint a szerző. Az I. számú rész »A jobbágyság és terhei« czímet viseli. Ez a rész jól kezdődik, mondván a szerző, hogy : »Anonymus már az őshazában megállapítja a kasztrendszert (? !) : nemest, nemtelent!? (parasztot) és gulyást, kondást, juhászt talál ott"!?! Kérem, két közismert kasztot : a jogászt meg a kanászt ki tetszett a sorból felejteni ! A második lciadásnál pótlandó. Egyébként ehhez a témához is kár volt avatatlan kézzel hozzányúlni, mert szakavatott emberek sem igen tudtak vele sokra menni. De azok legalább nem írtak ilyeneket, hogy az 1495. évi törvény azért szigorú, mert (198. oldal) »még a baromfira is tizedet rov ki« (! ?). Nem tudom a törvény hányadik szakaszában van ez, de azt hiszem a szerző úr sem tudja, mert ott sehol baromfiról szó nincs.