Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. 759 Továbbá, hogy az 1514. évi törvény »a földköz kötött rabszolgaság«-ot mondta ki, meg hogy : »Vad« törvény volt ez az első urbariális intézkedés«, (?) meg bogy (1547 után) »ez a kor sem szervezte a jobbágyságot«. (!) Persze, hogy nem, mert a korok semmit sem szerveznek stb. stb. Hogy mindezeknek egyébként mi köze van Sárosmegyéhez, nem tudjuk. Sokkal okosabb lett volna átnézni a megyére vonatkozó és a jobbágyok szabad költözködését stb. tárgyazó okleveleket, melyek már Zsigmond kora óta sűrűn fordulnak elő, és a melyekben nem egyszer a király maga is kénytelen közbeszólni és erélyesen intézkedni. (Ld. Bártfa, Eperjes stb. városi lltárakat.) Hogy I. Rákóczi Ferencz trencséni urbariuma (199. oldal) sem tartozik Sárosmegyére, az bizonyos. De, hogy a szerző úr nem nézte át az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones czímű rendkívül értékes gyűjteményét, az is bizonyos. Ott majd a közölt XVIII., XIX. századi adatoknál korábbiakat és becsesebbeket is talált volna. A büntetőjogi viszonyok czímű részszel és Császár Péter 1632. évi lázadásával, meg néhány későbbi lázadással és egynéhány XVIII. századi adat felsorolásával ez a szakasz is véget ér. Büntetőjogi fejtegetésről vagy történetről persze szó sincs. Berzeviczy Gergelynek a jobbágy helyzetét 1804-ben jellemző nyilatkozata közlésével áttér a szerző a VIII. szakaszra, melyben a nemességet, illetve a törzsökös és beszármazott nemzetségeket, végül pedig a vármegye összes nemeseit tárgyalja. Az Aba nemzetséggel kezdi a szerző. Ennek a huszonhét ágra szakadt nemzetségnek történetét pompásan megírta Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig (1900) czímű művében, az I. kötet 1—71. lapjain. A nemzetség czímeréről ld. Csoma : A magyar nemzetségi czímerek. 1904. 11—20. lapok. — A Tekule, helyesen Tekele nemzetségről ld. Karácsonyi i. m. III/l. kötet 80. és kk. 11. — Borsa nemzetség ld. u. о. I. k. 158. és kk. 11. Czímereiket ld. Csornánál. I. m. — Tarkői (Tarkeöy) nemzetséget, meg Gyármán nevű nemzetséget Karácsonyi nem ismer. Erről az utóbbi nemzetségről a szerző a 230.- oldalon ezt írja : »1350-ben (1412) ment végbe a Gyármán-nemzetség osztálya. Komlóst a nemzetség öt családja kapta : a Bagos-, Bánó-, Kükeniezey-, Kálnássy- és Gyármán-családok. Ezek későbbi leszármazottjai még (! ?) : a Baán-, Szent-Iványi-, Potthornyay- és Szmrecsányi-családok«. Ez nem áll, mert a Baán, Szent-Iványi és Szmrecsányi-családok őse Bogomér, a Pottornyay családé pedig Serefel, a mint ezt Majláth Bélának Liptó vármegye törzsökös családjairól írt tanulmányában meg lehet olvasni. (Ld. Turul. 1890. évfolyam 7. és 200'. 11.)