Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

750 TÖRTÉNETI IRODALOM. 750 saját pecsétje«. Risum teneatis ! — Tovább : »IV. László és III. Enclre korában még nevezetesebb a haladás : a szóbeliség eltűnik, az öt megyei hatósági személy aláírásával és pecsétjével jelennek meg a hatósági végzések. Az eljárást kir. rendeletek is megerősítik«. Hajmeresztő képtelenségek. íme a szakmabeli tájékozatlanság hova vezet ! Menjünk tovább. »A XV. században a megyék a fejlettebb jogviszonyok következtében önkényúleg kezdtek megyei czímert és pecsétet alkalmazni.« Kérem, melyek azok a megyék ? Mi — mint már említettük — Somogyon kivűl (1498.) példát nem tudunk és nemcsak a Tripartitum, de más sem ismeri őket. »II. Lajos zavaros éveiben fejlődik ki a megyei önkormányzat a jogszolgáltatás (?) és honvédelem (?) terén.« Hiszen az előbb azt tetszett mondani, hogy a megye IV. Béla alatt átalakuló közgyűléseket tart, törvény széliben ítél, stb. — Hát már most mi az igazság ? Bizony-bizony jó lett volna Tagányi idézett művét elolvasni. »Az 1523 :44. .§. a megyei had vezetésére« kapitányt nem »választ«, (?) mert én még olyan törvényszakaszt nem láttam, a melyik valakit valaminek meg tudott volna választani, hanem ott a törvényszövegben az van, hogy »regia maiestas .... in singulis comitatibus capitaneos constituât et de eorum salarie competent provideat. . .« stb., azaz a királyi felség tegyen, nevezzen ki minden megyébe kapitányt. Ezek a kapitányok pedig a királynak »proprii sunt famuli«. Hogy pedig »akkor aztán zászlót is állít ki a megye«, ez az előbbiekből nem következik, de meg nem is értjük, hogy mi ez. Hogy a megyei czímer és pecsét Mohács után képezi csak kir. adományozás tárgyát (?) — 90. oldal — nem áll. Erre nézve már idéztük Somogy vármegye példáját. Az 1550 : LXII. t.-czikket, úgy látszik, alaposan összetéveszti szerző úr az »1550 : II. 12 kir. levél«-lel (? !). Egyáltalán nem is tudjuk, hogy voltaképen micsoda »kir. levél«-ről tetszik itten beszélni. A mi az 1596 : II. t.-czikket illeti, ezt a czikket a Corpus Jurisban többször átolvastuk, de ott megyei zászlóról, meg megyei sereg hadi jelvényéről egy betűt sem találtunk. »Sáros vármegye régi czímerét a megyei iratokon az alispánnak és négy szolgabírónak sárga viaszba nyomott pecsétje őrizte addig, a míg a viasz el nem kopott«. ! ? Ennél a naivságnál csak azt jegyezzük meg, hogy a viasz az iratokról letöredezni szokott. A mi Sáros vármegye czímerének blazonilását illeti (90. oldjl, 3. bekezd.), erről csak annyi a megjegyzésünk, hogy szerző úrnak a gyakorlati heraldikáról halvány fogalma sincsen. De egyébként tessék csak megnézni a kötet végén az első műmellékleten látható megyei czímert, ki lát ott a képen »foszlány-körzetben