Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. 749 potok-tól való, bár csak később érvényesül mint megyenév«. (?!!) Miféle Sárospataktól ? Talán csak nem a Zemplénmegyében levő Sárospatakot érti a szerző úr? Ez esetben tudnia kellene, hogy Patak városát Sárospatak néven csak a XV. század második feléből való, meg a XVI. századi oklevelek kezdik emlegetni. Különben Sáros vármegye csak nem ment Zemplénbe nevet kölcsönözni ? ! Következik a tizedik fejezet (88. lap), melynek czíme megint a vármegye neve, czímere és pecsétje. A megye neve (I-gyel jelölt szakasz) alatt a szerző ismét feltálalja a Zarust. Azután Thurinszky dolgozatából (Eperj. kir. kath. gymnasium értesítője 1898/99. 10. 1.) a tarczai völgy elzárásáról szóló részt kiszedve, megismétli a Sárospothoka meséjét. A megye czímeréről szóló és II-vei jelzett szakasz, a milyen rövid, olyan rossz. Nálunk a heraldikában soha byzanczi befolyás nem érvényesült, hanem igenis nyugati. 1247-től fogva kezdik a királyok a czímert adományozni, mondja továbbá a szerző, lehet, hogy máshol ez így van, nálunk azonban nem. Az első eddig ismert czímeradományozás nálunk a XIV. század végéről való és a Csentevölgyi családnak adatott. Ezelőtt csak czímerjelvényt adtak a királyok, de ezt is csak a XIV. század elején. így például Róbert Károly király Danes zólyomi főispánnak 1327-ben aranyos czímer jelvény viselésére ad engedélyt. (Ld. Anjou-kori okmánytár II. k. 336—7. 1.) Képtelen a szerzőnek az az állítása is, hogy a nemzetségi és családi czímerek használata hova-hamarabb átmegy a városi, majd a vármegyei körbe (!), s nemzeti jellegűvé válik. (? ! !) A megyei czímer a XV. században nem szerepel szórványosan, mert — a mint az általában ismeretes — csak egyetlenegy megye kap ebben a században, 1498-ban czímert és ez Somogymegye. Azonban a »megyei czímer« titulus alatt még csak ezután sülnek ki szép dolgok ! Azt mondja a szerző : »A megyei közélet a XIII. században kezd emelkedni. (! ?) IV. Béláig jegyzőkönyv nincs (89.1. 2. bekezdés.)«. Kérem, micsoda remek dolog volna pl. egy IV. László korabeli megyei jegyzőkönyv ! Persze szerző úr többek közt azt sem tudja, hogy el egészen a Jagelló-korig (XV. sz. vége, XVI. sz. eleje) nem tudunk megyei jegyzőkönyvet sehonnan sem felmutatni. »A magánjogi eljárás (sic !) a káptalanok és conventek előtt folyik le.« Hogy szerző úr a joghoz nem ért, azt látjuk, de az is bizonyos, hogy arról sincs fogalma, hogy a középkorban melyek a világi törvénykező forumok, mert másképen ilyen csinos felfedezésekre nem jutna. De most jön a java ! »IV. Béla alatt az ősi megyei szervezet átalakuló közgyűléseket tart (? ! !), törvényszékben ítél, sőt a peres eljárásban írást is alkalmaz. Azon már ott van az ispán (viczispán) (sic!) és bírák (szolgabíró) névaláírása (\ \) és SZÁZADOK. 1910. IX. FÜZET. 52