Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

748 TÖRTÉNETI IRODALOM. 748 joga és kötelességéről, a királyi rendeletek végrehajtásáról, nemesi jogok védelméről ? Ebből is megértjük, hogy miért tartotta a szerző úr czélszerűbbnek forrásait nem idézni ! Ugyanitt egy sorral odább ezt olvassuk : »A szolgabíró nemcsak jelen van az ispán vagy (?) nádor ítélkezés-énéi, hanem a jogtalan ítélet ellen tiltakozik és jelentést tesz a királyhoz (?) (XIV. t.-cz.). Nem tekintve arra, hogy XIV. t.-cz. nagyon sok van, csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az 1291-iki törvény (XIV. t.-cz.) szövege mást és többet mond. De folytassuk a munkát. Azt, hogy a szerző az Aranybulla 5. pontját nem tudja helyesen jogtörténetileg értelmezni (84. lap 2. bekezdés), nem is vesszük neki rossz néven, mert hát elvégre honnan is tudná, mikor ennél sokkal elemibb dolgokat nem tud. A 85. lapon fent ez áll : »A tized kétféle : попа és decima;« (!). Ha kilenczed, akkor nem lehet tized, de nem is az ! Ugyanezen lapon a 2. jegyzetben ezt a bölcseséget olvassuk : »2. Cives, civitas, comes civitatis : a város fogalomkörét jelölik, mely mint több várispánság székhelye (? !), a várispánság keretében alakult ki.« Risum teneatis ! Érre a kiáltó értelmetlenségre csak ennyit jegyzünk meg : Cives= városi polgárok, civitas =város, comes civitatis=a város ispánja. Következik a kilenczedik fejezet, mely a vármegye nevei, Sáros vármegye különválása czímet viseli. Ebből a zűrzavaros fejezetből is, a mennyire az adatoknak utána tudtunk járni, szerző úrnak az adatok felhasználása körüli megbízhatatlansága tűnik ki. így a 89. oldalon mindjárt elől említett 1234. és 1243. évi donatiók (Ld. Wenzel : I. m. VI. к. 547 és VII. к. 136. 11.) semmiféle összefoglalást — mint szerző úr mondja — nem tartalmaznak. Ugyancsak itt : »A Váradi Reg. 210. p. »Sáros megye« főispánjául említi Dénes kir. tárnokot (?) és sárosi bánt (? ! !). íme a szöveg : »Detusa de villa Sarus impeciit convillanum suum nomine Detreh de combustione domus sue et de furto, quos Petur curialis comes Dionisii regie maiestatis camerarii, ex precepto domini sui discutiens misit Varadinum . . .« stb. Már most — figyelembe nem véve azt, hogy a Váradi Regestrum kora 1201—1235, Sáros vármegye pedig Bártfai Szabó czikke szerint 1243—47. körűi alakúi ki, — kérdem a latinúl értőket, hol van ebben a szövegben Dénes sárosi bánról, meg főispánról szó? megjegyezve, hogy szerző úr nem tudja azt, hogy a regie maiestatis camerarius nem királyi tárnokot, hanem királyi kamarást jelenthet. Hogy Briccius magyarúl Bereczket, »az egri Capituluin Ecclesiae« (86. lap.) pedig egri káptalant jelent, szerző úr szintén nem tudja. A 86. lap 2. bekezdésében ezt meséli a szerző úr : »Sáros (Zarus, Sáros) — szóval már megint a : Zarus ! — név alighanem a Sáros-