Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. 745 levélre kerül a sor. Ennek a bekezdésnek azonban egyetlenegy szava sem állhat meg, nem is szólva arról a zavaros és következetlen előadásról, a mely nemcsak itt, hanem az egész munkán véges-végig uralkodik. Nem áll meg pedig a bekezdés egyetlen szava azért, mert a kiinduló pont, a mire a szerző támaszkodik, t. i. az 1209. évi oklevél (Ld. Wagner : Dipl. Sáros 46. old.) — hamis. Persze a szerző úr, a ki egy vármegye történetének a megírására vállalkozott, nem tudja azt, mi az az oklevélkritika vagy egyáltalán az adatok kritikája ; így tehát természetesen azt sem tudhatja, hogy immár 1902-ben megjelent az Akadémia kiadásában egy könyv, melynek szerzője dr. Karácsonyi János, a ki ebben a könyvben a hamis, liibáskeletű és keltezetlen oklevelek jegyzékét adja 1400-ig. Ha ezt a szerző úr ismerte volna, akkor a 12—13. lapon, 69. sorszám alatt megtalálta volna, hogy ez az 1209. évi oklevél hamis és hogy Újfalu csak 1320—40 körül alakúit. De feltéve, hogy ez az oklevél nem hamis és a »beköltözöttek védelmére várak építését« kívánná, teljesen következetlen oklevél volna, mert hiszen a szerző úr néhány sorral lej ebb kimutatni igyekszik, hogy 1200-ig (!) már éppen egy tuczat vár volt a megye területén olyan időszakban, a mikor a magyar történettudomány tanúsága szerint várak egyáltalán nem épültek. És itt ismét csak azt kérem a szerző úrtól, legyen szíves nekem megmutatni azokat az okleveleket, a melyek 1200-ig ezt a tuczat sárosmegyei várat felsorolják vagy emlegetik. Ezeket megismerni tudományos közérdek volna ! Következik a 79. oldal utolsó bekezdése. Itt újra csak azt mondom, hogy lássuk a XIII. század elejéről a kulturális nyomokról beszélő adatokat. Megjegyzem mellesleg, hogy Sárosban ekkor már térítésről szó nem lehet. A mi a szerzetesek »egész tömegé«-t illeti, legyen nyugodt a szerző úr, ilyen tömegek sem ekkor, sem máskor nem lépték át a megye határát. Egyáltalán ne tessék azt gondolni, hogy ebben a korban olyan nagy szerzetestömegek kóboroltak szerteszét a hazában. Az, hogy a templáriusok állítólag már 1111-ben építik a bártfai templomot, remélem csak tréfa akar lenni, mert kérem : az első keresztes hadjárat 1099—1100-ban volt, utána alakultak a lovagrendek, hol voltak még 1111-ben a templáriusok Bártfától? De sőt, hol volt még akkor maga Bártfa is ? Hisz a telepítés évtizedekkel később történt, a mit szerző urnák, mint a megye monographusának minden körülmények közt tudnia kellene. Ugyancsak a templomos lovagokkal építtet a szerző 1200 elején egy egész csomó várat. Kérjük az okleveles bizonyítékokat ! A 80. oldal IV-gyei jelölt bekezdése és innenfogva egészen a következő kilenczedik fejezetig terjedő, az ősi megyerendszerről