Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

746 TÖRTÉNETI IRODALOM. 746 és várispánságról szóló rész (85. old.), egyike a kötet leglehetetlenebb részeinek. Ember legyen, a ki ebben a minden képzeletet felülmúló zűrzavarban kiismeri magát. Pedig dr. Mangold Lajos : A magyarok oknyomozó történelme a középiskolák VIII. oszt számára (IV. javított kiadás) 46. oldalán a szerző úr megtalálta volna röviden és szabatosan formulázva a vármegyerendszerre vonatkozó eddigi kutatások eredményének összefoglalását és megkímélte volna magát és olvasóit elavult és félretett nézetek feltálalásától. Kiegészítésül még Tagányi : a Megyei önkormányzatunk keletkezése czímű kitűnő dolgozatát (Ld. : Akadémiai Értekezések XVIII. kötet), Sáros vármegye megalakulására pedig Bártfai Szabó László szabatos czikkét : Pata és ZJjvár megyék (Ld. Századok 1907. évf. 193. és kk. 11.) teljesen elegendő lett volna átolvasni arra, hogy szerző úr ezt a kérdést valahogy tisztességesen megoldja. De menjünk csak kissé a részletekbe. Szerző szerint az ország már Szent István alatt fel volt osztva provinciákra (? !). »Ezek neveit vették át egyszerűen avagy a honfoglaló vezérek neveit ruházták rájok« (80. 1. 2. bekezd.). Tizenkét sorral odább már ezt olvassuk : »Az ország legnagyobb része a várak köré csoportosul : mindegyik megye tőle kapja nevét«. Hát már most voltaképen honnan vették a megyék neveiket ? Tovább : »Sáros vármegye (előbb Újvár vármegye) szintén a várszerkezet virágzásakor alakúit«. Nem tekintve arra, hogy az előző mondatok és e közt semmi logikai összefüggés nincsen, ez a kijelentés teljesen téves, mert éppen ellenkezőleg, a vármegye a várszerkezet bomlásakor alakúit. Hogy a megyében' két várispánság volt (sic !), teljesen légből kapott állítás, a szerző két bizonyítéka pedig, a melyeket itt idéz, a képzelet világából való (81.1. I. bek.). Avagy tessék nekem megmutatni I. Géza királyunknak 1075-ből Novum Castrum várnépe számára szóló alapítványlevelét, melyik levéltár őrzi ezt, vagy melyik diplomatarium közli ? mert én ebből az évből egyetlenegy oklevelet ismerek csupán és ez a garamszentbenedeki apátság alapító oklevele. A Névtelen confmium alatt nem ért határszéli megyéket, mert Anonymus jobban tudta, hogy a honfoglaláskor még nem lehet se határszéli, se más megyékről beszélni. Hogy mi akar a spicu (!) lenni ezt sejtjük, de azért meg kell jegyeznünk, hegy a speculatorest sohasem hívták »(spicu)-nek«, hanem legfeljebb spiculatoresnek. A 81. oldal második bekezdésében ezt olvassuk : »A sárosi várispánság és Sáros-шг történetét 1251-iki okirat említi először«. Daczára annak, hogy szerző forrást nem idéz, mégis — úgy látszik — sikerűit az idevágó adatot megtalálnunk : Wenzel :