Századok – 1910

Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742

TÖRTÉNETI IRODALOM. Sáros vármegye monographiája. Irta Tóth Sándor. Berzeviczy Albert előszavával. I. kötet. Czímerk épekkel, A vármegye költségén. Budapest, 1909. A Rákócziak nagymultú megyéjének — Sárosnak — monographiája fekszik előttünk. Készen van immár az I., sőt már а II. kötet is. Kiváncsi várakozással tekintettünk a készülő monographia elé, nagy reményeket fűztünk hozzá ; lássuk tehát, hogy a fényes múltú vármegye kapott-e múltjának megfelelő monograph iát ? Lássuk, megfelel-e vájjon az előttünk fekvő kötet azoknak a reményeknek és várakozásnak, a melyeket hozzá fűztünk ? A műhöz a vármegye nagynevű fia, Berzeviczy Albert, Beatrix királyné fényes tollú történetírója, irta a bevezetést, a melylyel valóban megtisztelte szülő vármegyéjét és annak történetíróját. Ez a bevezetés magában foglalja a megye történetének pompásan sikerűit, tömör, dióhéjba szorított vázlatát. A bevezetésből vesszük a monographia keletkezésének történetét is. Már 1894-ben elhatározta Sáros vármegye közönsége, hogy monograph iát fog iratni, azonban »a vállalkozó és elfogadható erők hiánya miatt« az ügy lekerült a napirendről és csak az 1907 junius 28-án tartott megyei közgyűlésen jutott az ügy előkészítése annyira, hogy a megye közönsége dr. Tóth Sándor eperjesi kir. kath. főgymnasiumi igazgatót a monographia megírásával megbízhatta. A megbízott szerző 1907 nyarától 1909 végéig, tehát amerikai arányú gyorsasággal készítette el a monographia előttünk fekvő kötetét, sőt a folyó 1910-ik év nyarán megjelent immár a munka vaskos II. kötete is. Egyelőre — mert sok a mondanivalónk — csak az I. kötettel óhajtunk foglalkozni, folytatása majd következik. Előre kell bocsátanom, hogy a szerző — bizonyos okokból — azon ősrégi és nagyon rossz szokáshoz tér vissza, hogy sehol (tán egy-két következetlen kivétellel) semmiféle forrást meg nem nevez, sem nem idéz. Ezzel nemcsak munkája használ-