Századok – 1910

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Bakics Pál; II. Brankovics György és Csernovics Arzén. - I. közl. 725

DR. SZENTKLÁRAY JENÖ. országon ekkor izzott már II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának zsarátnoka és a bécsi udvar attól félt, hogy Brankovics a sok szenvedéseiért való bosszúból és a rabságából való szabadulásáért könnyebben csábíthatja át Bécsből a szerb népet Rákóczi pártjára, mintha messzebb lesz a magyarországi mozgalmaktól. Nem tudták elfelejteni, hogy Brankovics Péter czárral is érintkezett, ki az orthodox szerbek feje és legfőbb pártfogója volt s Rákóczit nemcsak oltalmába vette, de a lengyel királyi koronával is megkinálta. Ismeretes, hogy Rákóczi mindjárt kezdetben arra törekedett, hogy a szerbeket a maga részére hajlítsa. A bécsi politikusok siettek tehát eltávolítani Brankovicsot Magyarország határainak közeléből, nehogy valamiképpen ő is kereket oldjon, mint nemrég Rákóczi megcselekedte Bécsújhelyen. Lipót elfogadta az udv. haditanács javaslatát s már azon évi szeptemberben válaszolá a haditanácsnak : »Weil der hofkriegsrath sowol, als die deputation diesen werck wol überlegt haben, zudem scheint dieser Brankovith wol auch noch viles übel anstiften könte, als approbire ich dieses guttachten völlig, undt solle also vollzogen werden, doch solle er Brankovith wohl gehalten und tractirt werden «. Utasította egyszersmind az udv. kamarát, hogy a »wahn-despot« életszükségleteire ezentúl is évenként 1000 forintot folyosítson, mely összeg negyedévi részletekben pontosan fizetendő neki. Szept. 21-én értesíté az udv. haditanács a kamarát, hogy ő felsége rendeletének értelmében Brankovicsot degli Obizi táborszernagy, titkos tanácsos Csehországba, Éger várába fogja szállítani, kíséretül kivezényeltetvén melléje a bécsvárosi őrségből Finoldt János Ádám őrmester, egy tizedessel és négy közemberrel. A kísérő katonák csak Prágáig mentek s ott másokkal váltattak fel ; csak a tiszt kísérte a foglyot (arrestanten) egész Égerig s átadta ott a várparancsnoknak. A kamara gondoskodott, hogy a málha szállítására egy parasztkocsi és egy utihintó (reiskalles), vagy bádeni kocsi álljon rendelkezésre. Az utazás alatt naponként 3 forint élelmezési pénzt kapott a fogoly. Tizenegy napi utazás után 1702 október 9-én már Éger város élethossziglani rabja volt az áldeszpota. A császár okt. 2-án Ebersdorfból kelt levelével meghagyta a cseh kamarának Prágában, hogy az Égerben »arrestatus ban-despotes ex Servia« ne csak évi díját kapja rendesen, hanem minden egyéb szükségletekkel, különösen szabad lakással is elláttassék. Azonban a cseh hivatalnokok csak nagyon lanyhán hajtották végre a császár rendeletét. Brankovicsnak többször kellett kérnie a várparancsnokot, hogy szabad lakást adasson neki. Panaszkodott a miatt is, hogy évi járandóságát nagyon rendetlenül fizetik s hogy a részére