Századok – 1910
Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Bakics Pál; II. Brankovics György és Csernovics Arzén. - I. közl. 725
BAKICS PÁL, II. BRANKOVICS GYÖRGY ÉS CSERNOVICS ARZÉN. 729 asszony 1748-ban okt. 26-án kérvénynyel fordult Éger város tanácsához, hogy a hátralékos hagyatéki irományokat szolgáltassa ki neki. Vájjon teljesíté-e Eger az özvegy kérését, vagy nem, eddigelé nem lehetett kikutatni, valamint azt sem lehet tudni, mi sorsa lett a deszpot hagyatékának Brankovics János özvegyénél és a fiánál. Elég az hozzá, a Brankovics-féle iratoknak nagyobbik része, kifürkészhetetlen módon, a mult század végén egy Demetrovics Katalin nevű belgrádi asszony birtokában bukkant fel, ki azokat nagylelkűen a szerb Tudós Társaságnak ajándékozá, a honnan később a belgrádi szerb kir. Akadémia tulajdonába mentek át. Az irományok másik, kisebbik része a hírneves szerb történetíró, Ruváracz Hilárionnak, volt szerémmegyei gergetegi archimandritának birtokába jutott, ki azokat irodalmi használatra Radonics tanárnak adta át. Mindkét rendbeli iratok most Radonics könyvében végre napvilágot láttak. Figyelemre méltók Radonics könyvében Rákóczy Zsigmond, Báthory Gábor, Bethlen Gábor és Apafi Mihály erdélyi fejedelmek levelei, melyek Brankovics szerb áldeszpota családjáról tartalmaznak becses adatokat. Az erdélyi fejedelmek okiratai eredetileg Brankovics György fivérénél, II. Sabbas erdélyi szerb és oláh gör. kel. metropolitánál voltak őrizetben. Mikor a metropolitát 1680-ban bebörtönözték, az okiratokat Brankovics György magához vette és átszökött velük Oláhországba Kantakuzén Serbán fejedelemhez. Kitűnik az okiratokból, mit különben a Brankovics György »Króniká«-ja is említ, hogy az áldeszpot állítólagos elődei, a Brankovicsok, a XVI. század végén a Temesi Bánságban laktak s hogy I. Brankovics Sabbas Lippa várának megvételénél oly fontos szolgálatokat tett Rákóczy Zsigmondnak, melyekért a fejedelem őt Aradmegyében néhány pusztával ajándékozta meg.1 Látni az okiratokból a Brankovicsok fokozatos gazdagodását, a miből könnyen megérthető, hogy ily jelentékeny gazdagság mellett II. Brankovics Sabbas metropolita nemcsak Erdélyben, de a külföldön is befolyásos összeköttetéseket szerzett magá-1 I. Brankovics Sabbas, erdélyi vladika, Borosjenőn lakott. 1627. nov. 6-án elzálogosította harmadfél száz magyar forintért Brusznik, Radmanócz, Melitkócz és Szombathely nevű aradmegyei falvait, melyeket jámbor szolgálatokért Rákóczi Zsigmond fejedelemtől kapott. Az elzálogosítást szegénységével indokolta, hogy legyen mivel magát napról-napra táplálnia, míg ebben a nyomorult életben vesződik. 1668-ban II. Brankovics Sabbas volt az erdélyi vladika. Ennek házában tűnik fel először az ifjú, ki a Brankovicsok okiratai alapján később deszpotának vallotta magát II. Brankovics György néven. II. Sabbas vladika öcscsének mondotta őt és Oroszországban a moszkvai udvarnál is bemutatta. Valóban öescse volt-e, vagy sem : nincs bebizonyítva. Bécsben nem tartották igazi Brankovicsnak. Elég az hozzá, ez a II. Brankovics Sabbas 1673. jún. 7-én Kindsberg