Századok – 1910

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Bakics Pál; II. Brankovics György és Csernovics Arzén. - I. közl. 725

726 DR. SZENTKLÁRA Y JENŐ. munkáknak, melyek számos becses adattal gazdagítják hazai történetünk ismeretét s éppen azért reánk nézve is kiválóan érdekesek és becsesek. Általában Radonics tudományos munkássága figyelemre méltó haladást jelent a szerb történetirodalomban és díszére válik a belgrádi kir. egyetemnek. Történeti hűség és kritika tekintetében azonban velünk magyarokkal szemben nem egy dologra nézve ellentétes állást foglal el, elfogult és egyoldalú. Csalódásban él többek közt akkor is, mikor azt hiszi, hogy a betelepült szerbeknek Magyarország egyetemes történetéből kiszakítható, egészen különálló, speciális szerb nemzeti történetük volna. Csalódásban él, mikor azt hiszi, hogy a magyar nemzet kebelében meghonosult szerbek kötelességet teljesítettek, a saját érdekükben cselekedtek, sőt még érdemeket is szereztek kiváltságokra és territoriális önállóságra, mikor a magyar nemzettel szembehelyezkedvén, Magyarország ellen fegyvert fogtak és az ellenség zsoldjába szegődtek. Bizony nem volt az egyéb rút honárulásnál és fekete háladatlanságnál ! Nem is volt rajtuk Isten áldása ! A nemesis sarkukban volt napról-napra. A németek eszközül használták, aztán cserben hagyták őket, míg a magyar népnek elvesztették bizalmát és gyűlöletessé tették magukat előtte. Valóban nincs példa rá a civilizált világ történetében, hogy egy nép a saját vesztére oly rövidlátó, öngyilkos politikát követett volna, mint azt Magyarországban a szerbek tették. Radonics könyve 1527-től 1735-ig terjedő történeti adatgyűjtemény, melyhez szerző terjedelmes és tanulságos, de kevésbbé elfogultságmentes bevezetést írt. Feldolgozta az ezen könyvében közreadott okiratoknak csaknem egész anyagát. Széleskörű tudományos tájékozottságáról tanúskodnak gyakori idézetei, melyekkel állításait támogatja. Ismeri a legjobb és legújabb hazai és külföldi forrásműveket, melyek közé azonban kár volt felvennie Sch wicker Henrik charlatán műveit a magyarországi szerbekről és a németekről. Ezekre az irányzatos férczelményekre komoly tudós nem hivatkozhatik, mert lapról-lapra megbízhatatlanok. Radonics bevezető értekezéséből megtudjuk, hogy szerző a gyűjteményében foglalt 177 darab okiratot egyévi fáradságos kutatással gyűjtötte egybe. Dolgozott Budapesten az országos levéltárban, Bécsben az állami s udvari titkos levéltárban, a közös pénzügyi (kamarai) és a közös hadi levéltárakban. Merített továbbá Csehországban az égeri, Oroszországban a moszkvai és Horvátországban a zágrábi levéltárakból, felhasználva azonkívül a kalandor II. Brankovics György deszpotának levéltári hagyatékát is. Az okiratgyűjtemény, helyesebben adattár, főkép három kiváló szerb férfiú személye körül csoportosul, a kik Magyar-