Századok – 1910
Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Bakics Pál; II. Brankovics György és Csernovics Arzén. - I. közl. 725
BAKICS PÁL, II. BRANKOVICS GYÖRGY ÉS CSERNOVICS ARZÉN. 727 ország történetében is nevezetesebb szerepléshez jutottak s a kikről most Radonics könyvében sok ismeretlen adatot találunk. Ez a három történeti alak : Bakics Pál, II. Brankovics György áldeszpota és Csernovics Arzén szerb patriarcha. I. Bakics Pálnak négy fitestvére volt : Péter (Komnen), Manojlo, Demeter és Mihály. Közölve vannak, I. Ferdinándnak számukra kiállított 1527, 1528, 1534, 1535 és 1547. évi, nálunk már rég ismeretes adománylevelei Esztergom, Bécs és Würtemberg keltezettek1 A hagyomány a kragujevaczi kerületet mondja a Bakicsok eredeti hazájának. Néhány órányira Kragujevacztól emelkedik a Vencsacz-hegy, melynek tetején még most is láthatók a Bakicsok családi várának romjai. Műve bevezetésében bőven ismerteti Radonics a Bakicsoknak Szerbországból magyar földre beköltözésének történetét, miről vajmi keveset tudtunk. Ez az áttelepülés csak nagy akadályok és nehézségek leküzdése után mehetett végbe, de nem 1515-ben, mint eddigelé állították, hanem csak 1526-ban, és nem is egyszerre, hanem csak időközönként. Bakics Pálnak a Szerbiában birt 50 uradalmától kellett meg válnia, mikor hozzánk átjött s előbb megfelelő kárpótlást kellett kieszközölnie Magyarországon II. Lajos királytól, ki a mohácsi vészt közvetetlenűl megelőző hadi készülődések kényszere alatt Tomori Pál kérelmére ajándékozta meg Bakics Pált és nejét, Teodorát, leányát, Margitot és az említett négy fivért Pilis, Komárom és Győr megyékben fekvő azokkal az uradalmakkal, melyek azelőtt a Nándorfehérvár gyáva feladása miatt kegyvesztetté lett Héderváry Ferencz várparancsnok jószágai valának. Bakics Pál magyar vitézi életét és magyarországi viszontagságait sokkal szélesebb alapon írja le szerző, semmint az a közölt okiratos emlékekből kitűnik. Nagyon érdekesen rajzolja Bakics számító magatartását is egész haláláig, mely tudvalevőleg 1537-ik évi szeptemberben következett be a Vinkovcze és Diakovár közti harczmezőn, midőn Bakics a belgrádi és boszniai basák táborát ostromolván, a fején megsebesült, elesett és ott a helyszínén a törökök által lefejeztetett. A Bakicsok történetével kapcsolatosan adja szerző Szapolyai János király s I. Ferdinánd egymás elleni küzdelmeinek leírását. Forrásul Ursu J. román történetírónak nálunk még kevésbbé ismert két legújabb művét használja. Az egyik : »La politique 1 Közölte Wenzel Gusztáv a Liber Regiusból : »A Héderváry Ferencz jószágai feletti per és ítélet 1523.« — Pest, 1859.
