Századok – 1910

Történeti irodalom - Művelődéstörténeti értekezések.: Ism. Perepatits István 509

510 történeti irodalom. ténetírás eredményeit. Bár a munka elsősorban paedagogiai czélokat szolgál, érezhető rajta az az erős kritikai szellem, a mely Bollának egy kisebb, de általánosabban ismert munkáját, a »Dissertatio de Yalachis«-t jellemzi. Vékony István tehát a kegyeleten kivül a történetirodalom szempontjából is elismerésre méltó munkát végzett Bolla emlékének felújításával, a kinek könyvéből a magyar ifjúság több mint félszázadon át világtörténeti ismereteit merítette. Vékony István a történettudomány mai álláspontjáról vizsgálja Bolla munkáját, hogy kimutassa hibáit, de főleg érdemeit, melyek tankönyvirodalmunkban oly hosszú életet biztosítottak számára. Ezt a részletes bírálalot Bollának a piarista rendi levéltári kutatásokon alapuló életrajza előzi meg, befejezésül pedig fejezetről-fejezetre kimutatja Bolla művének forrásait. Minthogy irodalmunkban a történetírók elemzése még kevés tért hódított, munkája érdemét e tekintetben is ki kell emelnünk. Visegrádi János értekezésének első felében a podolini piarista rendház és templom alapításának körülményeivel foglalkozik, kiterjeszkedve ezek részletes leírására is. Második fele — a belső történet — a piarista tanárképzést vázolja a XVII. sz. második felében ; ugyanezen időre vonatkozólag ismerteti a podolini iskola tanulóinak nemzetiségi és topographiai viszonyait s a rendház archívumában levő (későbbi időből származó !) kéziratos arithmetikából példákat mutat be a négy alapművelet tanítására. Az egész dolgozat igen szűk keretben mozog. A podolini iskola a piarista rend első állomása hazánkban, s története már ezért is alaposabb feldolgozást érdemel. Bertrandon de la Brocquiére Jó Fülöp, Burgundia herczegének megbízásából 1432-ben |indult a Szentföldre, honnan visszatérőben Magyarországon utazott keresztül Pancsova, Szeged, Pest-Buda, Győr érintésével. Gazdag tapasztalatait feljegyzései és emlékezete alapján Voyage d'outre mer et retour czímen írta meg. Terjedelmes munkájában értékes művelődéstörténeti anyagot gyűjtött össze, azonban hazánkra vonatkozólag — sajnos — keveset. Marczinkó a nyílt eszű, szemfüles utazó híradásait egyéb adatainkkal összevetve, élénk mozzanatokat tár elénk Zsigmod-korabeli őstermelésünkről, iparunkról és közéletünkről. A bevezetésben a Voyage hazai és külföldi kiadásait ismerteti. Holub József értekezése a sorozat legjavából való. Szerző behatóan foglalkozott IstvánfEyval, kinek forrásairól és hitelességéről írt dolgozatát a budapesti tudomány-egyetem a Schwandt-