Századok – 1910

Történeti irodalom - Művelődéstörténeti értekezések.: Ism. Perepatits István 509

509 történeti irodalom. kiátkozásokat, stb. tartalmaznak ; a XIII-ik a velenczei dogé esküjét ismerteti az 1249-ik évből. Lea műve mind Franczia-, mind Németországban fölkeltette, vagy legalább erősebb mértékben ráirányozta a történetírás figyelmét az inquisitio működésére, s ennek eredménye mindkét országban e működés rendszeres feldolgozására irányuló több monographia. A languedoci és francziaországi inquisitio története már megindult ; szerzője Cauzons, czíme : Histoire de Vlnquisition en France, I. : Les origines de l'Inquisition ; a német inquisitio története — valószínűleg e mű kiadójának, Hansennek tollából — most van előkészítés alatt (482. 1. jegyzet). Érdemes volna nálunk is rendszeresen összefoglalni az eretnek-üldözések történetét, hogy ne az idegen munkákból kelljen a magyar olvasónak azokkal megismerkednie. A kiadó, a jegyzetekben, a szerző forrásutalásait e kötetben is, mint az elsőben, mindenütt kiegészítette a szerző előtt ismeretlen, vagy a mű elkészülte után (1887) megjelent irodalmi művek felsorolásával. A III. kötet, mint egy kiadói értesítésből olvassuk, már sajtó alatt van s rövid idő alatt meg fog jelenni. DR. Ri.cz LAJOS. Bolla Márton, mint történetíró. Irta Vékony István. Budapest, Stephaneum 1908. 8 г., 118 1. A podolini piarista rendház története (1604—1702.). Irta Visegrádi János. Budapest, Stephaneum, 1909. 8 г., 47 1. Bertrandon de la Brocquiére utazása Magyarországon át művelődéstörténeti szempontból. Irta Marczinkó Ferencz. Budapest, Zs. Löblovitz kny. 1909. 8 г., 61 1. Istvánffy Miklós Históriája hadtörténelmi szempontból. Irta Holub József. Szekszárd, Molnár-féle kny. 1909. 8 г., 143 1. A somogymegyei czéhek. Irta Valentényi Gáspár. Szekszárd, Molnár-féle kny. 8 г., 144 1. (Művelődéstörténeti ért. 30., 32., 34., 35., 36. sz.) Bolla Márton, a piarista rend tagja, 1812—31. főnöke, kolozsvári akadémiai tanár korában írta Primae lineae históriáé universalis in usum stúdiósáé inventutis Claudipolitanae cz., nálunk jórészt úttörő világtörténeti munkáját. A mű 1798-tól 1843-ig hat kiadást ért, 1845-ben pedig magyarra fordítva, utóbb átdolgozva még a 70-es években is éreztette hatását tankönyviroclalmunkban. A művelődéstörténeti vonatkozásokban gazdag világtörténelem nagyobbrészt (az előszóban részletesen felsorolt) német munkák alapján készült, de szerzője a latin és görög történeti irodalomban való olvasottságát is lépten-nyomon elárulja ; magyar vonatkozású dolgokban pedig jól értékesíti a hazai tör-