Századok – 1910

Történeti irodalom - Lea; H. Ch.: Geschichte der Inquisition im Mittelalter. Ism. Rácz Lajos 505

508 történeti irodalom. ben is többször megemlékezik a mű Magyarországról, nevezetesen A husszitákról szóló VIII. fejezetben. Üjabb magyar forrást itt nem használt, hanem csak a német, osztrák és cseh történeti és forrásműveknek idevonatkozó adatait értékesítette. Megemlékezik Jacob della Marca inquisitor 1437. évi magyarországi működéséről, a ki expeditiójában kíméletlen szigorral járt el és 55.000 eretneket térített vissza, valmint a concubinatusban élő pécsi papokkal támadt összeütközéséről (618—19. 1.) ; 1444-ben IV. Jenő pápa Bacsa Fábiánt nevezte ki inquisitorrá ; Capistrano és Hunyadi a belgrádi diadal után a ragály áldozatául estek (631 1.) ; Mátyás király a győri és bakani (?) püspököket (die Bischöfe von Raab und Bakan) küldötte ki, hogy Podiebrad fölkenését végezzék (635. 1.) ; azután ismerteti Mátyás és Podiebrad harczait. Németországban az inquisitio nem nagy sikereket mutatott fel ; több ízben megújították (1353, 1395, 1430), de megint aláhanyatlott, magok a püspökök keresztezték annak működését. A waldensek megtérítéséről szólván, azt is megemlíti, hogy Zwicker Péter és Prágai Márton inquisitorok 1401-ben Magyarországon buzgólkodtak a waldensek megtérítésén (451—54. 1.). A németországi inquisitio egyik utolsó támadása Reuchlinnak, a német humanisták fejedelmének üldözése volt. Midőn Reuchlin a zsidókat és a zsidó irodalmat Pfefferkorn, egy megkeresztelt zsidó ellen védelmébe vette, Hochstrateni Jakab inquisitor 1513-ban megtámadta őt ; Reuchlin X. Leóhoz, e finom műveltségű humanistához apellált, a ki a speieri püspököt bízta meg az ügy eldöntésével. A püspök 1514 márczius havában Reuclilint az eretnekség minden gyanúja alól fölmentette, üldöztetését frivol vállalkozásnak nyilvánította s a költségekben Hochstratent elmarasztalta, ezenkívül ez utóbbit — engedetlenség esetére — excommunicato val fenyegette (484. 1.). Midőn a lutheri reformatio feltámadt s az inquisitiot újra fel akarták támasztani, már késő volt. A VII. fejezet a cseh üldözések történetét adja elő Prágai Jeromos kivégzéséig, a VIII. fejezet a husszita mozgalmak történetét a reformatio korának bekövetkeztéig. Csehországban 1257-ben léptették életbe az inquisitiot a waldensi eretnekség terjedése ellen ; XXII. János pápa 1318-ban felújította azt. Ezután következik Huss és a husszita mozgalom részletes ismertetése. Befejezésül Lea egy függelékben most is több (13) eredeti okmányt közöl, a melyek többnyire egyes pápáktól, vagy uralkodóktól az inquisitoroknak adott meghatalmazásokat, vagy az eretnekek üldözésére vonatkozó parancsokat, ítéleteket,