Századok – 1910

Kisebb közlemények. - Karl Lajos: Eugelida magyar királyleány 495

496 kisebb közlemények. és rózsák közé helyezett ! Megrémül a liliom, megdöbben a kert : mert különböző vadállatok, egyesek kivűlről jöttek, mások a kertben nevelkedtek, szarvat szarv ellen szögezve csaknem megfojtották a liliomot, melyet saját harmata ellankasztott ; kínosan és hosszasan ássák, gyökereit majdnem megsemmisítik és mérges lehelletükkel el akarják hervasztani. De a szűz, a ki onnan jő, a honnan a veszedelmes méreg terjed, a vadállatokat szégyenszemre elűzi a gyümölcsösből, jobb füle mögött egy kis piros jel van, szelíden beszél, a nyaka rövid ; a liliomnak friss forrásvizet ad, elűzi a kígyót, melynek mérgét mindenki előtt felfedi, nem halandó kéz által font babérral Reimsben szerencsésen megkoszorúzza a liliom kertészét, a kit Károlynak hívnak és Károly fia. Köröskörűi a zavargó szomszédok meghódolnak, a források csörgedeznek, a nép kiáltja : Éljen a liliom, el a vadállattal, a kert virágozzék ' Megközelíti a sziget mezőit, hajóhadat hajóhadra küldve és ott a vereségnél sok vadállat pusztul el. Többen békét kötnek, sok kulcs megtudja, milyen kéz kovácsolta. Egy híres város polgárai a vereségben elveszik büntetésüket, sok sóhajtás jut eszükbe és a bevonulásnál magas falak leomlanak. Ekkor a liliom kertje olyan lesz mint (?) és hosszú ideig fog virágozni. A kert lilioma a franczia királyság, mely körül küzdenek a kertben nevelt és idegen vadállatok, vagyis a burgundiak és az angolok. A méreg a lázadás vagy a királylyal szemben való hűtlenség, Brehal magyarázata szerint (Quicherat, Procès III [1845], 347. L). VII. Károlynak, a liliom kertészének megkoronáztatását Reimsban határozottan megjelöli. Czéloz több város visszaadására, de megjövendöli Párizs ostrommal való bevételét, a francziák átkelését Angliába, a béke megkötését, a mi be nem teljesült. Quicherat a jóslat szerzőjére vonatkozólag semmiféle felvilágosítást se tud nyújtani. Anatole France (La vie de Jeanne d'Arc II [1908], 36. 1.) egy franczia armagnacpárti pap koholmányának tartja, melyet a VII. Károly megkoronáztatása után 1429 julius havában bocsátott világgá. Feltevését arra alapítja, hogy az addig történt eseményeket, a koronázást, több város visszavételét eltalálja, míg a későbbiekre vonatkozólag jóslata csütörtököt mond. Andrew Lang (The Maid of France, London, 1908.) a keltezést jóváhagyja, habár a többi jóslatra vonatkozólag nem fogadja el A. France magyarázatait. Vájjon a szűz személyleírása Jeanne-ra illik-e, nem állapíthatómeg, mert egyetlen hiteles képmása se maradt ránk. Néhány kézirat miniature-je arról tanúskodik, kortársai milyennek képzelték. A párizsi Nemzeti könyvtár történeti arczképkiállításán (Századok LXIV. [1908], 171—175. 1.) látható volt Martial d'Auvergne egyik kézirata (fr. 5054), mely életének több jelenetét ábrázolja ; hasonlóképp Martin Le Franc (fr. 12476, fol. 101) és Monstrelet (fr. 20361, fol. 83 v°>