Századok – 1910
Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - V. és befejező közlemény 477
486 dr. lukinich imre. sétől elszakadni nem akarunk.« A vezér ezek után eléjök terjesztette feltételeit, melyek alapján tárgyalni kíván : Teljesítse Rákóczy azon igéretét, melylyel a császárnak, a portai kajmekámnak és Sziliktar pasának bizonyos összegeket ajánlott ; a szolnoki szandzsáksághoz tartozó Derecske biharmegyei községből a hajdúságot telepítse ki s legyen ez a község a szultán adófizetője. Zólyomi Dávidot azonnal bocsáttassa szabadon s »ennekutánna se titkon, se nyilván senkitől semmi bántása ne következzék«. Esküdjék meg Rákóczy, hogy »valamíg ez világban él, se lengyellel, se némettel magát ne közölje, nyilván és titkon hozzájok ne álljon«, hanem igaz hűségben marad a császár iránt ; az ország rendei pedig vállaljanak kezességet fejedelmök hűségét illetőleg. Ha Bethlennel megbékül, adja neki vissza az őt megillető birtokokat s azonkívül »vagy magának, vagy fájának, vagy a hozzátartozó népének kicsintői fogvást nagyig senkitől semmi bántások ne legyen«. Végűi mindezekre vonatkozólag Rákóczy és a három nemzet »nagy erős pecsétes hitleveleket« adjanak.1 A feltételek tárgyalása országgyűlési feladat lévén, Kemény János és Farkas Ferencz engedélyt kaptak a vezértől arra, hogy azokat Rákóczyval személyesen közöljék. A fejedelem a rendeket azonnal gyűlésbe hívta, mely a feltételek egyes pontjait megvitatván, a következőkben állapodott meg : 2 Az országgyűlés nem emlékszik ugyan arra, hogy a császár iránt tartozó hűségöket megszegték volna s ezért a budai vezér támadását sem tartotta megokoltnak, de mivel a rendek a békét mindenek felett kívánatosnak látják, nem zárkóznak el a tárgyalások elől s hajlandók azt a »bizonyos summa tallért, ajándékot« is megadni, melyet követeik csak arra az esetre ígértek, ha a vezér közvetlen beavatkozása elmarad. Beléegyeznek, hogy a falvak behódoltatásában Rákóczy trónralépésének éve legyen mértékadó, de a Derecskére telepített hajdúság kitelepítése a közelgő téli időszakra való tekintetből lehetetlen ; e feltételét tegye a vezér a porta döntésétől függővé. Zólyomi szabadon bocsáttatása teljesíthetetlen kívánság, Zólyomi fogságát országgyűlés határozta beigazolt vétkei alapján, »s így elbocsátása az ország törvényeinek sérelme nélkül nem lehet«. Nagyon jól tudja továbbá a vezér, hogy trónralépésekor minden megválasztott fejedelemnek le kell tennie az esküt és pedig elsősorban arra, hogy »hatal-1 Török-magyarkori államokmánytár II. 417—18. 11. és Kemény r önéletírása 282. 1. a A tárgyalások történeti részére 1. Kemény : Önéletírása 280—85 11. és I. Rákóczy György levele 1036 nov. 12-ről Tholdalaghyékhoz. (Веке és Barabás: id. kiadv. 335—37. 11.)