Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - V. és befejező közlemény 477

bethlen istván támadása 1636-ban. 487 mas császárunktól és a fényes portától soha semmi időben el nem szakad«. Rákóczy ennek eleget tett s a rendek meg vannak győződve, hogy »a hiitet és esküését megtartja és megállja szentül«. Bethlen István és Bethlen Péter részére bántatlan hazatérést biztosítanak, a vezértől kívánt hitlevelet is készek megadni, de ugyancsak pecsétes hitlevélben biztosítsa a rendeket, hogy Bethlen Istvánt és Székely Mózest hazaküldik, s hogy »azután semmi szokatlan új dolgokkal, kívánságokkal a fejedelmeket s az országot nem terhelik« ; az elégedetleneknek, szökevényeknek pártjukat nem fogják, hanem az ország kívánságának eleget tesznek. A béketárgyalások sikeres befejezte után a hadak azonnal oszoljanak el. Legyen gondja végűi a vezérnek arra, hogy »mindezekről hatalmas császárunk méltóságos neve és pecséte alatt levelet szerezzen« s a császár kegyelmességének bizonyságára kaftánt és botot küldessen, a portának »efféle dologban való régi szokása és rendtartása szerint«.1 Az országgyűlési resolutiót Szalánczy István vezetése alatt Kemény Jánosból, Haller Istvánból, Farkas Ferenczből, Fodor Ferencz szászvárosi királybíróból és Csulai György udvari prédikátorból álló nagykövetség hozta a vezér tudomására az október 30-án tartott kihallgatáson.2

Eleinte úgy látszott, hogy a vezér a válasz egyes pontjait nem kifogásolja, — »mintha mind tetszenék s meg is nyugodt volna rajta«. A következő napi audientián azonban »sokkal külömben kezdette magát viselni« ; újabb kívánságokkal állott elő, s jóllehet az első kihallgatáson azt állította, hogy a béketárgyalások Bethlen István tudta nélkül folynak, most azt követelte, hogy az öreg úrral is értekezzenek, s »tőle is értsék meg kévánságit«. A követek tehát Bethlent is felkeresték, ki őszintén bevallotta nekik, hogy nem volt szándékában a békés megegyezés, »hanem ezen csak fegyverrel akart volna által menni«. A jelenlegi helyzetet tekintve azonban ő sem gördít akadályokat a béke elé, de kívánja, hogy feltételei figyelembe vétessenek. November 4-én Kemény János Rákóczynak át is adta a vezér feltételeit,3 melyek az előbbiekkel jóformán mindenben egyeztek, azon jelentéktelen kibővítést kivéve, hogy Rákóczy pontosan határozza meg a szultánnak, a portai kajmekámnak s Sziliktar pasának szánt összeg nagyságát.4 Bethlen István kívánságai is ugyanazok voltak, melyeket kiáltványain 1 Török-magyarkori államokmánytár II. 419—24. 11. a Bethlen ístván naplója 1884 30.9 1. és I. Rákóczy György 1636 nov. 12-iki id. levele. (Веке és Barabás : id. kiadv. 336. 1.) 8 I. Rákóczy Gvörgy id. levele. (Веке és Barabás : id. kiadv. 336— 337 U.) 4 Török-magyarkori államokmánytár II. 440—41. 11.