Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - III. és befejező közlemény 441
450 VISZOTA GYULA. állítani ; hogv az alapszabályokat a társaság javára kell átalakítani s végűi hogy a közgyűlés 1 év múlva határozzon, továbbfolytatja-e az üzletet a saját számlájára a fenti változások alapján is vagy pedig bérbeadja, illetőleg eladia-e a malmot. Széchenyinek sikerült az elégedetlenségnek elsimítása s arra is rábírta a gyűlést, hogy a nyereség ne osztassék ki. Mind a mellett nem igen javultak a viszonyok. Naplója szerint 1844 decz. 22-én az ő személyes jótállásával 50.000 frtig bankhitelt szerzett a malomnak. Az 1845 július 25-iki közgyűlés, lehet mondani, fordulópont a malom életében. Ezen már a nyereség egy részének osztalékul való felosztására tehet Széchenyi ajánlatot 1 s elégtételt szolgáltat Fehr igazgatónak erkölcsileg s anyagilag, mert fizetését felemelteti. A legfontosabb mozzanat azonban az, hogy elhatározták ajánlatára az öntöde és műhelyek önállósítását. A malom igazgatósága még 1840-ben az építkezésnél és a gépek felállításánál — költségkímélésből — asztalos-, kovács-, esztergályos-, lakatos-műhelyt is berendezett, sőt 1841-ben a helytartótanácstól engedélyt kért és kapott is arra, hogy a műhelyekben mások számára is dolgoztathasson. Az építkezés befejezte után, midőn az 1841 szept. 22-iki választmányi ülésen a műhelyek fentartása és továbbfejlesztése szóba került, a várható hasznot mérlegelve, Reichenbach gépgyáros ellenző véleményének hatása alatt, a gyűlés a továbbfejlesztés ellen volt. A Fletscher és Punchon által szállított kazánok azonban (és a gépek is) oly hamar szorultak javításra, hogy Fehr igazgató nemcsak a fentartás szükségességéről győzte meg Széchenyit, hanem arra is rábírta, hogy az 1842. évi január 8-iki közgyűlésen a műhelyek mellett még egy öntőele felállítását is javaslatba hozza, a mit a közgyűlés az előfordulható javítások gyors eszközlése végett el is fogadott. E műhelyekben, öntődében 2 mások számára is dolgoztak (többek között a híd számára is).8 így pl. készítettek tűzoltó csebreket, tizedes mérlegeket. 1 Az 1845 (ápr. 30.) mérleg szerint 491.105 forint 39 krajczár cselekvő vagyon mellett a részvények értéke 300.000 forint, a tratten-conto 19.467 forint 19 és tartozás 137.451 forint 58 krajczár, s így a tiszta nyereség 34.186 forint 22 krajczár volt a 82.557 forint 5 krajczár évi forgalomból. Széchenyi rámutatott ugyan, hogy a nyereséget a nagy tartozás törlesztésére kellene fordítani, mégis a nyereség egy részének kiadatását javasolta, hogy végre a malom osztalékot is adhasson s így a részvényesek az üzlethez való bizalmukat ne veszítsék el. ' Széchenyi levele 1843 aug. 25-én Tasnerhez. Levelei III. к. 80. I. 8 Itt dolgozott Ganz Ábrahám is, a ki valami szabálytalanság miatt összeütközésbe került az igazgatósággal, a miért Kossuth Lajos is védelmébe vette. Csakhamar kivált az öntődéből s maga nyitott üzletet.
