Századok – 1910

Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - III. és befejező közlemény 441

SZÉCHENYI ÉS A PESTI HENGERMALOM. 451 A műhelyek és az öntöde azonban a malomnak nagy költséget okoztak, mi baj volt, mert a malom igazgatósága a kezdet nehézségeivel küzdve, a kilátásba helyezett anyagi hasznot nem tudta felmutatni. Ezért Fehr igazgató már 1843-ban rábírta Széchenyit, hogy a malom anyagi eredménye érdekében a műhelyeknek és az öntődének a malomtól külön részvénytársasággá való elkülönítését szorgalmazza. Az 1843 június 19-iki közgyűlés megbízásából a malom választmánya, illetőleg ennek megbízásából Széchenyi készítette elő az ügyet s 1845 január 9-én azt ajánlotta, hogy a malom részvényeseit körlevéllel fel kellene szólítani az új társaságban való részvételre. A körlevelet Széchenyi a január 18-iki gyűlésen bemutatta s ezt Széchenyi és Eehr aláírásával a részvényesekhez tényleg elküldötték. A körirat szerint a szétválasztás szükséges, mert a malom rendelkezésére álló kicsi forgótőkével két ily heterogén irányú vállalat nem virágozhatik. Ha a malom műhelyeit eladja, új tőkét kap, melyet forgótőkéjének növelésére vagy részvényeinek törlesztésére, esetleg leírásra lehet fordítani, azonkívül megszabadúl egy tehertől s ezzel üzeme fellendül, a nyeremény pedig nagyobb lesz. A körirat a malom részvényeseinek, részvényeik 50%-a. arányában, záros határidőre (febr. 28.) jogot adott az új (gépgyár) részvénytársaságban való részvételre. Széchenyi iratai között megmaradt néhány részvényesnek válasza. Volt olyan, ki nem akart beleegyezni a műhelyek eladásába ; mások meg nem akartak résztvenni az új részvénytársaságban, sőt egyesek (pl. Janitsáry Miklós) egyenesen visszakövetelték a malomrészvényeikért befizetett pénzüket, mert már 3 éve semmi nyereményt nem élveztek ; ismét mások (mint Sina György) csak a malom számadásainak és az alapításra vonatkozó adatoknak megtekintése után voltak hajlandók beleegyezni az elválasztásba ; mások viszont beleegyeztek, sőt Hegedűs Zsigmond Nagyszombatból ezt írta : »Széchenyi neve elegendő, hogv meggyőződjék a legreaUsabb szándékról s előre is a legjobb eredményt várni lehessen bizalommal, de még rossz körülmények közt is a hazafias vállalatot szívesen támogatja«. Széchenyi még a körlevél kibocsátása előtt az elválasztás érdekében Putzerhez, a Holzhammer-ház főnökéhez fordult 1 és felkérte őt, jegyezzen háza nevében 20.000 frtot. Putzer azonban febr. 6-iki válaszában egyéb vállalataira való hivatkozással kijelentette, hogy a kérést nem teljesítheti, de két tanácsot adott : adja el a malom 50.000 írtért a műhelyeket az új gyárnak, mely ez összegből 30.000 frtot részvényekkel, 20.000 1 1845 január 27-iki ismeretlenül maradt levelében.