Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

•VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 391. De Nádasdyt alkalmasint másképen informálták és már csak azért sem adhatott hitelt a főpap megvesztegető ékesszólásának, mert kezében volt junius 5-én kelt levele, melyben menekülő szándékához tanácsát és quasi jóváhagyását sürgette. Az őrség lázadását tehát legfeljebb ürügynek kellett tekintenie s a huszárok szökése nem oka, hanem következménye volt a püspök futásának, így beszéli el a dolgot a későbbi esztergomi érsek, Verancsics Antal is a maga történeti munkájában s nemcsak vétkesnek tartja, de erősen kárhoztatja is Szaniszló püspököt, holott bajos volna őt igazságtalan ítéletre hajló elfogultsággal vádolni. De Ferdinánd király védelmébe fogadta s bár főbenjáró vétket követett el, senkitől semmi bántódása nem lőn s mint mondani szokás, futni hagyták. Ehhez pedig jól értett. Veszprémből szűkebb hazájába menekült és mint a szepesi káptalan prépostja, holta napjáig bú nélkül élt. (f 1548 ápril 21.) Ezek a dolgok a szó szoros értelmében véve nem tartoznak ugyan Verbőczy Imre történetéhez, de mégis jónak láttuk elmon­dani. Először is a?ért, mert úgy tapasztaljuk, hogy az 1543. évi török hadjáratnak még igen sok a zavaros, vagy homályos részlete, melyek között Pécs elfoglalása sincsen kellőképen tisztába hozva. Történetíróink, kivált a monographusok, mikor a nevezetes s hazánk sorsára nézve rendkívül fontos háborúnak egyik-másik epizódját szóvá teszik, többnyire Istvánffyhoz ragaszkodnak, ámbátor kétségtelen, hogy e különben is csak szigorú kritikával használható szenő munkájának épen erre az időszakra vonatkozó része a legkevésbbé megbízható. Erről mindenki könnyen meg­győződhetik, ha összehasonlítja azt más forrásokkal, különösen pedig a török történetírók följegyzéseivel. De szükségesnek tar­tottuk e kitérést azért is, mert Pécs főpapja a Sáros vármegyéből származó Szaniszló, a ki a maga korában inkább Szebeninek nevez­tek, János király és Ferdinánd alatt nevezetes ember volt, a hazánk történeteiben szereplő férfiak viselt dolgait pedig közelebb­ről vizsgálni sohasem felesleges.1 Pécs elfoglalása után egynehány nap múlva (julius 7-én) Siklós is elesett s mialatt a basák és bégek a Tolna és Baranya vármegyében fekvő kisebb erősségeket liódoltatták, maga a 1 Istvánffy védelmébe fogadja a püspököt és Pécs veszedelméért leginkább Alia Mátyást és Magyar Bálintot okolja, de sem a főpap szemé­lyéről, sem a történt dolgokról nincsenek hiteles tudósításai. Többek között azt állítja róla, hogy Pécsről Fejérvárra menekült és ott halt meg, mielőtt azt a török elfoglalta volna. V. ö. Lit. XVI. Koller id. m. 275—279., 301—307. és 314.1. Szaniszló püspöknek Koller id. m. 287.1. közölt Nádasdy­hoz írott mentegedődző levele az Orsz. Levéltárban található. (Nádasdy iratok.) L. még Horváth Mihály : Magyarország történelme 4. k. 191. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom