Századok – 1910
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38
392 DR. K0MÁR0MY ANDRÁS. szultán julius 26-án Esztergom alá szállott, melynek idegen parancsnokai, jóllehet a védők nagy harczi kedvükben vitézül visszaverték a török általános rohamát, augusztus 10-én szabad elvonulás föltétele alatt föladták a várat.1 Innen tengersokaságú hadával Székesfejérvár ellen indúlt, útközben lerontatván Tata várát, melynek hitvány parancsnoka Tassá Hannibál •— a kit Ferdinánd később lefejeztetett — kardot sem rántván, kegyelemért könyörgött.2 Fejérvár jól megerősített s a védelemre igen alkalmatos hely volt, melyet katonasággal, élelemmel és mindenféle hadi eszközökkel idejekorán elláttak. Mert Ferdinánd környezete attól tartott, hogy a jó szerencséjében elbizakodott ellenség, föltett szándékát megváltoztatván, Bécset is meg fogja támadni. Legfőképen tehát ennek köszönhető, hogy körülbelől 5—6 ezer főnyi, magyar, német, cseh, olasz, spanyol és portugál harczosokból álló lovas és gyalog hadi népet rendeltek az erős kőfalakkal és sánczokkal kerített, a természettől is védett, nagy térségen fekvő városba, melynek bástyái — úgymond a török történetíró, hogy az igaz hit védőinek győzedelmét annál fényesebbé tegye — a hetedik égbe nyúltak és a Fiastyúkkal érintkeztek s mely tömve volt pokolra való harapós kutyákkal.3 Török tudósítások szerint három bég (parancsnok) volt a várban s a fő közöttük bizonyos Varkocs nevű gyaur vala. Tudniillik az idegen eredetű, de anyjáról már magyar Nobsiczi Varkocs György 1 Török történetírók szerint a szultán Siklós alól julius 22-én érkezett Budára, másnap divánt tartott és a hadakat csak julius 24-én indította meg Esztergom ellen. De Szaniszló pécsi püspök julius 21-én már arról értesült Podmaniczkytól, hogy a török és tatár Fejérvártól nem messze a Sóstónál táborozik és még azon nap hírűi hozták neki Veszprémbe, hogy a sereg Pátka felé fordulván Esztergomnak tart. V. ö. Thury id. m. II. к. 323—342. 1. A püspöknek Podmaniczkyhez Palotára küldött embere még az ágyúzást is hallotta, de nyilván csak képzelődött s Fejérvár körűi csak azok a török és tatár előhadak portyázhattak, a kiket a szultán nyelvet fogni és kémszemlére küldött ki (Orsz. Levéltár, Nádasdy iratok.). 2 Tatára nézve Thury id. m. 34., 347., 348. 1. Brutus János Magyar Históriája II. k. 307—308. 1. (Monumenta hung, historica. XIV. k.) 3 Lufti basa tudósítása szerint mintegy 6000 fegyveres, puskás és harczhoz szokott gyaur volt a várban. Egy szökött rab azt beszélte, hogy a védők 5 ezeren voltak, de számuk augusztus hó végén már 3 ezerre leapadt. Dselálzáde Musztafa, csak a pokolbeli átkozottak óriási tömegéről beszél. (V. ö. Thury id. m. II. к. 35., 247., 354. 1.) A mi forrásaink szerint hozzávetőleg 5—6 ezeren voltak. Fejérvár erős voltáról nem csak a török források emlékeznek. A Verancsics munkái közé sorozott magyar krónikában azt olvassuk, hogy »az német király igen csináltatja, erősíti Székesfejérvárot, hanttal (helyesen: sánczczal), töltisekkel. árkokkal terek császár ellen. . . sok olaszt, nimetet szállttá be Fejirvárban álgyukkal. ilissel, kiknek hadnagyok vala Warkoch Gyergy (Összes munkái II. kötet, 86 1.)
