Századok – 1910
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38
388 DIÍ. KOMÁROMY ANDRÁS. tán kérdés támad, az országkapitány tekintélyével takarózhassék. De Nádasdy sem esett a feje lágyára s bár válaszát nem ismerjük, mindazáltal bátorságosan föltehetjük róla, hogy Szaniszló püspököt nem biztatta a menekülésre, sőt inkább — a jövendőre való nézve, hogy őt soha senki ne okolhassa, — hazájához és kereszténységéhez való kötelességére figyelmeztette. Ennek tulajdonítható, hogy a főpap, a ki annyiban hasonlított minden idők legnagyobb politikusaihoz, hogy gyorsan és remekül tudott alkalmazkodni a változott helyzethez, hamarosan feltalálta magát és más húrokat kezdett pengetni. A töröktől való félelem egy kicsit megzavarta a fejét, mert neki, minthogy János király fiától elpártolt és Pécset Ferdinánd hűségére hajtotta, különös oka is lehetett a szultán boszujától tartani, de csakhamar észbe kapott és nűndent elkövetett, hogy meggondolatlan őszinteségét egy kis üdvös képmutatással helyrehozhassa. Szorgalmatosan fölkereste tehát vésstjósló és nagy szavaktól áradozó leveleivel az udvart, a kamarát, a helytartó tanácsot, a bellicumot és az országkapitányokat, Isten és világ előtt tiltakozván, hogy ha gondot nem viselnek Pécsre, ő nem lesz oka semminek és a mi történni fog egyes-egyedül magoknak tulajdonítsák. Másfelől olyan emberek előtt, a kikről tudta, hogy híresztelni fogják, mód nélkül dicsekedett, hogy ágyukat öntet, megerősíti a várost s majd igy meg amúgy visszaveri és megfutamítja az ellenséget. Ez már aztán beszéd volt. Küldtek is Morvából hatezer golyót, sok mázsa lőport és a mi fődolog, 500 lovas és gyalogkatonára való fizetést a nagy vitéz papi fejedelemnek, a király pedig minden szükséges hadi felszerelésről gondoskodott. A Prágában tartózkodó Ferdinánd nem is aggódott tovább a város sorsán, sőt a mint Fráter Györgyhöz 1543 junius 21-én írott leveléből tudjuk, abban reménykedett és azzal biztatta a barátot, hogy a püspök és Verbőczy Tmre Pécsváradot is meg fogják oltalmazni az ellenségtől.1 1 Történelmi Tár 1879-ik évi folyam 314. 1. Az Országos Levéltárban bizonyos Sopronban tartózkodó s magát egyszerűen csak Marcus-пак író s előttünk még eddig közelebbről ismeretlen, de kétségkívül előkelő úri embernek 1539—1546. évekből Nádasdy Tamáshoz küldözgetett rendkívül érdekes levelei őriztetnek, melyek ez időszak történetére nézve igen fontos és becses tudósításokat tartalmaznak. Az 1543 julius 5-én kelt levélből arról értesülünk, hogy a török Siklós várát ostromolja, az üresen hagyott Pécset pedig К aszón vajda már elfoglalta. A levélíró gúnyosan emlékezik meg a jó püspökről, a ki — úgymond — »in suis litteris michi missis nimium se jactabat, qualiter tliormenta bellica fudere et civitatem munire ac hostes ex omni parte insequi et fugari faciet« etc. írja továbbá, hogy a vár szükségére »ex Pethovia« t. i. a morvaországi Pettau-ból golyót, puskaport, a katonaságnak pedig, a város birája által, 5 ezer garastallért küldtek.