Századok – 1910

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353

MANN DUDLEY AMBRUS KÜLDETÉSE. 359 mánynyal, s bizonyos mértékben ez is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai kormány később külön ügynököt küldött Magyarországba. Alattság- (cable) összeköttetés az ó- és újvilág között akkor még nem létezett, s így a hírszolgálat, mai fogalmaink szerint, igen lassú volt ; a legjobb esetben is két hétbe telt, a míg a londoni hírek New-Yorkba érkeztek. A mikor a magyar függetlenségi nyilatkozat híre, május közepén, végre eljutott Amerikába, a newyorki kisszámú magyar colonia is megmozdult. Hazafias örömtől duzzadva és bátorítva az őket körülvevő amerikai rokonszenvtől, a newyorki magyarok tanakodni kezdtek, hogy mit tehetnének a haza ügyének előmozdítására. Első gyűlésüket egy kis szállodában, a Shakespeare Hotelben, tartották május 24-ikén és elhatározták, hogy a >>derék magyar nemzetnek newyorki testvérei által a szabadság ügye iránt való lelkesedésük és rokonszenvük zálogáúl megfelelő zászló küldessék.« E czélból hat tagú bizottságot választottak, a melynek tagjai Breisach R. L., Beecher M., Kuh L., Kraus D., Ludwigh S. és Tóth S. lettek. (Ludwigh S. nevével többször találkoztam a New-York Tribune 1849-iki évfolyamában, a melybe ismertető czikkeket írt Magyarország természeti szépségeiről és történetéről. Valószínűleg azonos azon Ludwigh Sámuellel, a kiről Pulszky azt írja, hogy szepességi ügyvéd és író volt és még a harminczas évek végén költözött Amerikába. Pulszky 1852-ben találkozott vele Baltimoreban, a hol ez a Ludwigh akkor »az atheista hitközség prédikátora« volt).1 A második gyűlést, a melyen több német és lengyel is részt vett, május 30-án tartották meg. Sokat szónokoltak és a lelkesedés oly fokra hágott, hogy még a németek is zászlót akartak küldeni Magyarországnak. Végre Breisach gyakorlatibb eszmével állt elő, azt indítványozva, hogy a gyűlés nyújtson be kérvényt az Egyesült-Államok elnökéhez Magyarország függetlenségének elis-York) 1852 májusi számában, a 853-ik lapon, egy megjegyzést találtam, a mely szerint Pulszky azt mondta, hogy a parasztruhába öltözött hölgy 1818-ban még lány volt és később Motesiczky grófhoz ment férjhez. 1 Pulszky Ferencz : Életem és Korom . II., 79.