Századok – 1910

Történeti irodalom - Kecskeméthy Aurél naplója 1851–1878. Ism. Mangold Lajos 320

történeti irodalom. 327 Polgár subventióját megszüntette, eladta a lapot, megvált a hirlapirói pályától (1875.) és nem lépett be a »chaotikus« kormánypártba. Részvét nélkül kiséri a Deák-párt utolsó kabinetjeinek vergődését, maró gúnynyal jellemzi Szlávyt, az ő előtte különösen ellenszenves Szapáry Gyulát, (279. 1.), Zichy Józsefet, Trefortot stb. és csakis Szende honvédminiszter előtt hajtja meg zászlaját (279. 1.). A fusio küszöbén ezt a jóslatot koczkáztatta : »A dolgok annyira fejlődtek, hogy az egész ország absolutismust óhajt, Bachot dicsőíti és csak Sennyey-től várja üdvét ; kivéve a tiszavidéki kálvinista publikumot, kik Tiszára esküsznek« (276). »De nem hiszi, hogy (a Felség) a Deák-párttal való experimentum után még odább menjen« (256 1.). Nos, ebben is csalódott, mert mégis csak .Tisza nyerte el a miniszterelnöki polczot (Sennyey az utólag felajánlott tárczát önérzetesen visszautasította). Kecskeméthy nagyon el volt keseredve és a fusiótól jót nem remélt (285., 287. 1.). Ebben az időben családi csapások is sújtották. Alighogy a Tisza megbízásából amerikai tanulmányútjáról, Philadelphiából betegen visszatért, elhalt a fivére, azután hétéves fia és végre hű és odaadó neje. Igaz ugyan, hogy a Napló-ban (64. 1.) azt a cynikus mondást koczkáztatta : »Szerencsétlen véletlen, hogy nem ismertem nőt, kit tisztelni birnék«, de ezt a frivol nézetet a Napló más helyein maga dönti meg. (291—2. 1.). Neje halála gyönge physikumát megtörte, halálsejtelmekkel tépelődik : »Csak rom vagyok«. Egy nappal halála előtt elszorult szívvel kiskorú gyermekei jövőjén aggódik : ez a Napló epilógusa. 1877 ápril 21. a Tüköry-palotából a krisztinavárosi sírboltba kisérték barátai. Egyéb érdekes történeti adatokban is bővelkedik a Napló.. Megtudjuk a Fiume visszacsatolását megnehezítő körülményeket (231—4., 254.), a zsidó emancipatióról szóló törvényjavaslat megnyirbálását. (244., 248. 1.), Hübner miniszter és Forgách kanczellár váratlan bukásának kulissza-titkait. (97—98. és 173.) (Utóbbit Kecskeméthy megvesztegetésre és a Schossberger-féle gabnaszállításokra vezeti vissza.). Érdekes a Deák Ferencz és Radetzky között vont párhuzam, tanulságos a nemzetiségekkel szemben rendelkezésre álló kétféle politikai irányra vonatkozó* reflexió. (262—3. 1.) stb. A Napló kiadója, Rózsa Miklós, vonzóan megírt előszavában megjelölte azt a milieut, mely Kecskeméthy tehetségeinek kibontakozására szintérűl szolgált ; igyekszik továbbá Kecskeméthyt lélektanilag az olvasóval megértetni és hősének átlag kárhoztatott politikai hímevét enyhítő körülmények tekintetbe vételével megmenteni. (V. ö. kük X—XI., LVIII—LlX.k Szépen vázolja az amerikai tanulmányút hatását Kecskeméthy konzer-