Századok – 1910

Történeti irodalom - Kecskeméthy Aurél naplója 1851–1878. Ism. Mangold Lajos 320

328 történeti irodalom. 328 vativ arisztokrata világnézetére ; hogy mégsem csatlakozott nyiltan a szabadelvű és demokrata elvekhez, annak okait első sorban az őt lenyügző régi viszonyokban, múltjában keresi. A mit Rózsa a Napló és szerzőjének írói fény oldalairól mond, betű szerint igaz. Árnyoldalairól sem feledkezik ugyan meg, de a Bevezetés eme része kiegészítésre szorúl. Azon gyakori tévedések és meg nem valósult jóslatok után, melyekből a fentebbiekben szemelvényeket közöltünk, nem mérnők annyira Kecskeméthynek »biztos itélet«-ét feldicsérni, mint azt a kiadó teszi. Különösen activ politikusokról mondott Ítéletei pillanatnyi impressio jegyében születtek ; Kecskeméthynek rendkívül fogékony lelke ki volt szolgáltatva minden erősebb benyomásnak. És éppen ezért nem tanácsos epés meg haragos jellemzéseit vakon elfogadni. Könnyen megsértett hiúsága nagyon is megélesítette szemét, ha egyéni vagy politikai ellenfeleit fürkészte. És bizonyos, hogy jobban tudott gyűlölni, mintsem szeretni és ha egyik barátja (Ágai) azt írta nekrológjában, hogy voltaképpen csak három embert szeretett életében : Görgeyt, Sennyeyt és Eötvöst, hát a Napló elolvasása után ez az állítás Eötvösre és részben még Sennyeyre nézve is csak kötve fogadható el. Politikai híreivel szemben pedig minden egyes esetben meg kell nézni, mely forrásból merített ; a Napló-ban hivatalos, teljesen megbízható hírek kulissza-pletykákkal váltakoznak, de a mennyiben forrását majdnem mindig és gyakran cynikus őszinteséggel megnevezi, megkönnyíti a kritikus olvasónak a dolgát. (Éllenőrzés szempontjából Szögyény-Marich Emlékiratainak II". kötete nyújt majd éles eszközt.) Hogy egyébiránt telivér újságíró létére, sőt mint a hivatalos lap munkatársa közismeretes dolgokról mégis hibásan és felületesen volt tájékoztatva, annak jellemző bizonyítékát a 212—3. lapon találtam, a hol 1866 jul. 21. kelettel ezt írja : »Ma délben kellett volna kezdődni a fegyverszünetnek ; azonban Pozsony fölött harczolnak, a poroszok szeretnék még a fegyverszünet előtt Marienthalt vagy Brünnt elfoglalni«. Nem tudta tehát, hogy a katlanban rejlő kis Marienthalnak stratégiai értéke annyi, mint semmi és hogy a poroszok Brünnt már jul. 12-én, vagyis 9 nap óta a kezükben tartották. Egy másik topographiai hibát, Kettenhofot illetőleg (Schwechat mellett) a Napló kiadója is észrevette (32. 1.). A kiadó által a függelékben közlött személy- és tárgymagyarázatokba néhány hiba csúszott be, a mint ez a rész egyáltalában kiegészítésre szorul. A 103. lapon említett Margerről azt állítja Rózsa, hogy osztrák képviselő volt, holott ezen, általa rosszúl olvasott név alatt a 60-as években Bécsben ünnepelt és nagy népszerűségre emelkedett Maager Károly erdélyi szász