Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A mérges vipera és az antimonialis. Korkép Kún László idejéből 1
A MÉRGES VIPERA ÉS AZ AX'ÍIMONIALIS. 15 és ne tartsa valahol magához közel, hanem az ország véghelyeire vitesse és ott valamelyik katholikus férfiúhoz férjhez adja. Mikor mindebben megegyeztek, megható jelenet következett. A király majdnem megszámlálhatatlan, egyházi és világi főemberek jelenlétében letérdelt az érsek lábaihoz, rátette kezét az evangéliumra és azután a szent, éltető keresztre. Az érsek a mily erősen csak tudott beszélni, felolvasta a feltételeket, melyekre a királynak meg kellett esküdnie. Nyiltan kijelentette az érsek azt is, hogy ha ezen feltételeket meg nem tartaná, ha esküjét újra megszegné, akkor a feloldozás nem ér semmit és a király újra vissza fog esni a kiközösítésbe. Es IV. László elfogadott mindent, megesküdött, hogy ezen feltételeket teljesíti, megcsókolta az evangéliumot és feszületet és azután feloldozást nyert az érsektől. Örömben úszott az ország ! Az érsek mindenfelé leveleket küldött és értesítette a magyar népet a király megtéréséről, felszólította őket, hogy már most a magyar királyt megillető tisztelettel fogadják és támogassák őt. Maga IV. László a feloldozás után még három napig maradt Esztergomban és így, mivel a feloldozás márczius 21-én, virágvasárnapján már megtörtént,1 márczius 21—23. napjait is ott töltötte és rettentően átkozta magát, ha még egyszer visszatér a rossz útra. Nyilván hirdette, hogy ő lelkileg meg volt halva, de most az Isten kegyelme megvilágosította, szívének rút sötétségét elűzte, új életre feltámasztotta. Nem csupán szóval, hanem írásban is kijelentette április 10-én a pozsonyi bírónak adott levelében, hogy Lodomérnak, az érseknek, mint lelkiatyjának, a lelkidolgokban meghajtotta fejét és teljes tisztelettel, minden jóval viseltetik iránta.2 Magához vette a királynét és jövedelmeit visszaadta. Természetesen ennek hírére jóformán megmozdult az ország és mindenünnen siettek Budára.3 Az öt év óta tartó felfordulásban annyi jogsértés történt, annyi hűség és hőstett maradt jutalmazatlanúl, annyi királyi döntésre szoruló per merült fel, hogy hónapokig tartó munka várt a királyra és a kanczelláriára. Maga a király is igyekezett a magyaroknak tőle elidegenedett lelkeit magához vonni. Nagy országgyűlés lőn tehát Budán. Eddig is ismertünk három olyan oklevelet, a melynek befejezése valami nagy rázkódtatást sejtetett, de nem tudtuk közelebbről, mi volt e rázkódtatás? Ugyanis a Sós, a Somossy családok és Talpas 1 Knauz, Mon. Strigon. П. 228—31. 1. " Wenzel, Árj>. Okmt. V. 310. 1. 3 Tkalőic, Mon. civ. Zagr. I. 61. IV. László márczius 27-én már ott volt.
