Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 164

166 tárcza. Alsó-Ausztria az 1463. és 1491. évi nov. 7-iki pozsonyi békekötés értelmében tk. ma is igényt tarthatna Kismarton, Kőszeg, Szarvkő, Fraknó, Borostyánkő, Kabold és Rohoncz városok, ill. várak birtokára, melyeket Esterházy nádor 1647-ben önkényesen csatolt volna vissza Magyarországhoz. Schiller ezzel szemben kimutatta, hogy az 1463. évi békeszerződés értelmében a nevezett várakat nem örök időkre, hanem csupán ideiglenesen és zálog gyanánt juttatták Ausztriának, kikötvén azt is, hogy Magyarország azokat Mátyás halála után 40.000 arany forintért visszaválthatja. Az 1491. szerződés (melyet Fischel tévesen Mátyás nevével hoz kapcsolatba) meghagyta ugyan e várakat Miksa kezében, a mennyiben sem II. Ulászló^ sem az ország nem birta akkor a váltságdíjat előteremteni, de a rendek azóta többször, így 1552-ben is sürgették azok kiváltását, a mihez 1567. elvben Miksa is hozzájárult. 1638. az alsó-ausztriai rendek végre megválasztották a bizalmi férfiaikat és 1647. a várak tényleg Magyarországhoz kerültek vissza, nem ugyan Esterházy Miklós nádor idején, mint Fischel mondja, hanem utóda, Draskovich János napjaiban. A HABSBURGOK KORA. Erdély történeti hivatása. Dr. Szádeczky Lajos felolvasása nyomán-Budapesti Hirlap, 1907. jun. 11. Az erdélyi ház Konstantinápolyban. Karácson Imre. Budapesti Hirlap, 1907. máj 26. Kiegészíti Mika Sándor czikkét a Budapesti Szemlében (ápr. füzet). Az erdélyi házBalat külvárosban állott, a most is »Madsarlar jok'isu«nak nevezett utczában. 1656-ban újra épült. Utóbb nyoma veszett. Hol állítsunk emléket Dobozinak ? Bagyary Simon. Alkotmány, 1907. febr. 5. (Nem Pilis-Maróton, hanem Puszta-Maróton, az »emberölő völgy«-nél, Lábatlan közelében.) Oroszlán basa. Takáts Sándor. Budapesti Hirlap, 1907. máj. 23. (Hírneves török hadfi.) Szól tk. a budai pasák nehéz, kényes és nagy felelősséggel járó állásáról általában. Oroszlán basa igazi neve Jahiogli volt, a magyarokat kedvelte, főtitkára (Szolimán deák) született magyar volt (»Görög Antal« volt az igazi neve). Midőn Mehemed nagyvezir Oroszlán basát gyanúba vette, hogy a háborút ellenzi, 1566. aug. 3. a Harsány-hegy alján lefejeztette. A furcsa szerződés. 1569. Takáts Sándor. Korrajz a végekről. Budapesti Hirlap, 1907. febr. 6. Szőcs Gergely volt egri huszár 1568. elfogta a dúsgazdag Mojzest, kinek 10.000 forint váltságdíjat kellett fizetnie. Forgách Simon kapitány helyeselte a szerződést. Thengöldi Bornemisza János. Takáts Sándor. Budapesti Hirlap,. 1907. febr. 5. Bornemisza Miksa ós Rudolf királyok idején vitézkedett mint végbeli vezér és kanizsai várkapitány. Meghalt 1577. Kielman András kapitány. Takáts Sándor. Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 12. (A Bornemisza János-czikk folytatása.) Török türelmesség. Tomori Jenő. Magyarország, 1907. ápr. 9. (Kecskemét történetéhez tartozó adatok.) Bocskai hadi népe. Bányai Károly. Budapesti Hirlap, 1907. máj. 30. Az I. magyar passiv resistentia (az 1604. pozsonyi országgyűlésen). Dr. Székely Áron. Pesti Napló, 1907. jun. 18. Török rabságban sínylődő magyarok levele a XVII. századból. Richter Ede (Selmeczbánya levéltárosa). Budapesti Hirlap, 1907. máj. 12. A levelet a budai csonkatoronyban elzárt 240 török hadi fogoly intézte Koháry Istvánhoz, Fülek kapitányához, [ felszabadításuk reményében, 1662-ben. Kérelmük eredménytelen volt.