Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 164

tárcza. 167" Privatbriefe Kaiser Leopolds. Kiadja Pribram Fr. és M. Landwehr von Pragenau. (Bécs. Akadémia. 1907.) Ismertette többi között a Neue Freie Presse, 1907. febr. 24. Ez az újabb kötet is dokumentálja I. Lipót vallásosságát és családi erényeit, egyúttal azonban hatalmának korlátlan voltában való hitét. Jellemző mondásai és feljegyzései közül hadd álljon itt egy-kettő. Midőn Lipót Wisnioviecki Mih. lengyel királylyá történt választásáról értesül, ezt irja : »Még nőtlen és így hát házunknak esetleg még hasznára válhat. Mindent összevéve, ebből is látszik, hogy a királyokat csakis Isten csinálja«. — Midőn a spanyol udvar Neidhardt főinquisitort akarta bécsi követté kinevezni, azt írja Lipót : »Ennél nagyobb bolondságot már nem lehetne csinálni. Csinos dolog volna, ide spanyol követ gyanánt egy papot küldeni. Különösen egy birodalomba »inter haeretieos«.. Annak a papnak olyanokkal kellene itt alkudoznia, a kiket azelőtt Hispániában elégettetett«. — Uralkodása elején Lipót egy ideig el volt tökélve, hogy maga lesz a saját kanczellárja és főtanácsosa. 1665. febr. 18. ezt írta Pötting grófnak : »El vagyok határozva, hogy nem tartok magamnak »primo ministro«-t »vel valido«-t, hanem magam leszek a saját »primado«-m ; mindössze néhány tanácsost fogok magam mellé venni. Teszem ezt pedig a következő okokból : 1. még fiatal vagyok és még birok dolgozni ; 2. ilyformán ón maradok úr és nem dicsekedhet más azzal, hogy minden tőle függ ; 3. ily módon jobban bírom a felelősséget viselni.« (Később — ismeretes — tartott bizalmi főtanácsosokat.) — Számos vonás a császár hajlamaira, vadászszenvedélyére, zene- és könyvgyüjtő-szenvedélyére vet világot ; de gazdasági, jóléti, nevelési dolgok iránt nem volt érzéke. A us den Inventarien des Schlosses Pottendorf. Sitte Alfréd. (Bécs 1907.) Ismertette a »Zeit«. (1907. jan. 6.) A kastély Nádasdy Ferenezé volt, kit 1671-ben ott fogtak el. A várból földalatti folyosó vezetett ki a szabadba és a gróf menekülni is készült ezen, de egyik inasa elárulta. De Ruyter emlékünnepe. Születésének 300. évfordulója. Budapesti Hírlap és több más lap, 1907. márcz. 30. Magyar követség is volt jelen az utrechti ünnepen és üdvözlő iratot, meg koszorút vitt magával. Geschichte der Festung Várad. Scholz Adalbert kapitány műve. (Megjel. Nagyváradon. 1907.) Ism. a bécsi Fremdenblatt, 1907. márcz. 16. Magyar fordítás is jelent meg e katonai történetből. A váczi csata 1684-hen. Tragor műve nyomán : Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 3. Gf. Marsigli Alajos Nándor jelentései Budavár ostromairól és visszafoglalásáról az 1684—1688. évekből. Veress Endre. Megjel. a »Budapest Régiségei«-nek IX. kötetében. Ismertette a Neues Pester Journal, 1907. máj. 5. [V. ö. Századok XLI. köt. (1907) 443. s к. 1.] Örmények Budavár ostrománál. Budapesti Hirlap, 1907. jan. 20. A vár kikémlelése körül 1685/6. négy örmény fáradozott, többi között Gábor nevű budai szabó, ki jelentéseit hű szolgájával, Gregor-ral Bécsbe küldötte. A lőporraktár felrobbantását is tervezték. Szavójai Eugén. Beck Ignácz főhadnagy felolvasása nyomán több lap, 1907. márcz. 23. Ellenvetéseket A Nap (márcz. 23.). A velenczei levéltár Rákóczi Ferenczről. Carlo Malagola tanár és levéltári igazgatónak a Deutsche Revue-ben megjel. czikksorozata nyomán a Magyar Hirlap, 1907. febr. 8. Rendszeres, rövidre fogott tudósítások ezek Rákóczi életéről a sárosi várban történt elfogatásától kezdve — haláláig. II. Rákóczi Ferencz egy ismeretlen.utasítása. (Facsimile.) Magyarország, 1907. jan. 4. A jelenleg Luby Gyula ügyvéd birtokában levő oklevél 1704. ápr. 24. kelt és oda ,utasítja Ilosvay Györgyöt, hogy vigyázzon azokra a német gyalogosokra és a palotásokra, a kiket Sennyey Istvánhoz kell vezetnie;