Századok – 1910

Történeti irodalom - Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család történetéhez. Ism. Wertner Mór 137

148 történeti irodalom. 148-az egyes daraboknak az átiratokkal való összefüggése világosan meg van jelölve ; a szöveg a most érvényes latinság helyesírása szerint van közzétéve s a szerkesztő még az eredetibe becsúszott helyesírási és nyelvtani botlásokat is pontosan, némelykor túl­pontosan közli ; hisz puplice, Transsiluaniae, Lukasius, quatrin­gentesius, Losancz és ezekhez hasonlók nem zavarják az értel­met. Egyes hibák vannak a sorrendben és a szövegben, illetve a filiatiók kihagyásaiban, de ezekről nem tudni, vájjon az egykorú fogalmazás vagy a szerkesztő rovására esnek-e. A 349. sz. 1404 jún. 3-án kelt darabot megelőzi az 1405 június 1-én kibocsátott ; Dezső fia Miklós székely ispánnak egyik fiát egyszer Dezsőnek,, máskor Dénesnek mondják ; a 264. sz. darabban (1383 jan. 11). a filiatio nem helyes, a mennyiben az ott szereplő Gönyői Anna férje, Losonczi Dénes udvari tiszt nem az öregebb Dénes unokája, hanem dédunokája. A »Thomae filii« után hiányzik egy újabb »Thomae filii.« A 441. sz. darabban a következő izenkénti leve­zetés van : »Johannem et Albertum filios Sigismund i filii Bani«, de ez sem helyes, mert az itt említett Bánfi Zsigmondnak csak egy László nevű fia volt, míg János és Albert fivérének, Dénesnek a fiai. A földrajzi tárgyak meghatározásában szerkesztő rend­szerint helyes úton jár, két esetben azonban meghatározása einem fogadható. A »Cheykei« családbelieket rendszerint »Csejkei«-ek­nek nevezi, pedig ilyen nevű helységet nem ismerünk. Itt a Zemplénmegyében még most is létező Czéke nevű helységről van szó, mely a régi okiratokban, de jelen kötet 571-ik oldalán is, elég gyakran Cehe és С zeke alakban szerepel. 1427 körűi írja Stephanus filius Petri de Remche Nándorfehérvárból Losonczi Zsigmondnak, hogy a birtokán elkövetett kártételekért kárpótlást kér. Ezen Péter fia Istvánt szerkesztő >>Remcsei«-nek nevezi, ily­nevű helységet azonban nem ismerünk. A szóban lévő Remche­nem más, mint, a krassómegyei Remete (ma Remete-Poganest) és Remetei Péter fia István (a néhai Hémfi Benedek bán családjából) a XV. század kezdetén eléggé ismert személy. De az okirat kelte­zésének megközelítő meghatározása (1427 körül) sem sikerült, mert Remetei Péter fia István 1424 márczius 17-én már nem élt,. a mint ezt a Temesmegyei oklevéltár (I. 580., 581) tanúsítja. Határozott hiba az is (de ez valószínűleg csak sajtóhiba, az 557-ik lapon), hogy Martinus filius Georgii de Zabol olvas­ható ; ez bizony nem Zabol, hanem Zakol, vagyis a szabolcsmegyei Szakoly, melyet Gutkeled nb. Lőrincz 1314-ben mint királyi adományt kapott. Utódai részint a Sz(a)okolyi, részint a Hodos nevet vették fel. Az itt 1417-ben szereplő Szokolyiak : György fia Márton, Imre fia Bereczk és Hodos Miklós eddig ismert okira­tainkban szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom