Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - II. közl. 98

BETHLEN ISTVÁN TÁMADÁSA 1636-BAN. 107 ságot is megnyugtatta, mely nem tagadta, hogy »a schola tartására testamentumban hagyott summának« hírök és akaratuk nélkül való »kiadatása és elkelése« szivöknek nagy szomorúságára és fájdalmára volt ; a mostani hitlevél azonban kielégíti őket, annál is inkább, mert a fejedelem eddigi uralkodása alatt számtalanszor kimutatta egyháza iránt jóindulatát.1 A kolozsvári országgyűlés, mely febr. 17-én kezdte meg a tárgyalásokat,2

teljesen azonosította magát Rákóczy val. A fejedelem el volt ugyan arra készülve, hogy ellenzéket is fog magával szemben találni, hiszen Kemény János még Szamosújvárt megmondta neki, hogy »felette sok megbántódott emberek vadnak és sokaknak megtaláltatik igaz volta amaz mondásnak : impedit ira animum, ne possit cernere verum«,3 az országgyűlés ideje alatt pedig »az nemes Erdély országnak egy igen alázatos fia«, ki »nevét sokáig nem titkolja«, névtelen röpiratban igyekezett hangulatot teremteni Rákóczy ellen, ki — szerinte — »mindenfelől az mi édes hazánknak veszedelmére tágos utakat nyitott«,4 egészben véve azonban az országgyűlés felfogásban és érzésben egységes maradt. Bethlen István ebben az időben már a budai vezérnél tartózkodott, hova Egerből még januárius végén indúlt ; itt is szíves fogadtatásban részesült,5

a mi Rákóczyt az előzmények után nem lephette meg. Komolyabb aggodalomra adott azonban okot az a körülmény, hogy Bethlen Budára való megérkezése után a vezér tanácsára azonnal követeket küldött a portára, hol azokat eleinte tartózkodva fogadták ugyan, de a nagyvezér csakhamar kijelentette, hogy »az hatalmas császár megírja az német császárnak«, hogy Rákóczyt »semmiben meg ne segítse, mert az vele való és köztük lévő békességet felbontja és tűzzel -vassal rajta leszen érette ; az lengyeleknek hasonlóképen ír a császár, a hajdúságnak is igen megparancsolja, fenyegeti, hogy Rákóczy »mellett fel ne üljenek, mert mind porrá téteti őket«.6 okt. 6-ig le is fizette. Tört. Tár. 1890.480—181. 11. Erd. Orsz.' Emi. IX, 219. 1. 1 Brassay Károly : Geleji Katona István élete és munkái. (Hajdúnánási ev. ref. gymn. Értesít. 1901—1902.) 40—41. 11. 2 »Immár Isten áldásából Kolozsvár városában öszvegyűltünk és az mai napon lévén legelsőbben közönséges első beszélgetésünk« etc. A rendek 1636 febr. 17-iki előterjesztése a budai vezérhez. Erd. Orsz. Emi. IX. 449. 1. 3 Önéletírása. 266. 1. 4 Erd, Orsz. Emi. IX. 444—47. 11. és Illésházy Gáspár emlékirata. Tört. Tár 1891. 672—74. 11. 6 Szalárdy : Siralmas magy. krón. 104 h: 6 Sebessy Boldizsár 1636 febr. 12-iki jelentése. (Szilágyi : Levelek és okiratok etc. 338. 1.) 8*