Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - II. közl. 98

104 dk. lukik1ch imiîe. való távozása előtt írt, »de ezenkívül is Egerből megírta okát cselekedetinek«. 1 Erdély rendeihez pedig 163G januárius 12-én kiáltványt bocsátott, melyben elszakadásának törvényes alapját kísérli megvilágítani, de egyúttal ellenséges hangulatot kíván teremteni a fejedelem személye és politikája ellen. Kiáltványában emlékezteti az erdélyi rendeket fejedelemmé választatásának körülményeire ; őt Katalin törvénytelen uralkodásának reactiója tette fejedelemmé, a nélkül, hogy azt kerest volna. Mikor már törvényes fejedelme lett Erdélynek, akkor állott elő Rákóczy azzal a követeléssel, hogy engedje át neki a trónt, sőt könyörgött, hogy »ne hagynám — úgymond — a veszedelemben, mert ő kglme immár mind magának, feleségének, gyermekinek megmetszette torkát, holott gonosz akarói a mi alkalmatosságot régtől fogva veszedelmére kívántak, azt immár megtalálták, mely miatt semmiképpen nincs módja a regressusban, mert veszedelemre nem mehet vissza«. Rákóczy kényes helyzetére való tekintetből, de azért is, mivel remélte, hogy »szegény hazánknak építője és szabadságában megtartója és békességiben megerősítője leszen«, ő lemondott fejedelemségéről, sőt Rákóczy megválasztatását mindenben támogatta. Rákóczy ekkor hittel kötelezte magát az országgyűlés előtt, hogy Bethlent előbbi uraságában, javaiban és jószágaiban oltalmazza és megtartja, becsületét meg nem sérti. S mi volt a következmény ? Az, hogy Rákóczy a feltételeket nem tartotta meg, sőt azoknak megsemmisítésére tört. Az 1630 : VIII. t.-cz. azonban,2 mely az 1613-iki végzéseket megerősíti, jogot ad mindenrendű alattvalónak törvénysértés esetében az ellenállásra ; erre tehát neki is joga van. Rákóczy »törvényszerű« uralkodását legjobban a gyulafehérvári collegium és Bethlen Gábor síremlékének ügye illusztrálja. Rákóczy beiktatása után másodnap Bethlentől a collegium 20.000 frtnyi alapját s az épületre szánt 6000 frtot kölcsön kérte, a Bethlen Gábortól saját síremlékére hagyományozott 10.000 frttal együtt, »vetvén okúi, mivel hirtelen jött ki Patakból, nem nyúlhatott az ő kglme pénzihez, nagy erős Ígéretekkel fogadván, hogy mindjárást meghozatja Patakból és fogyatkozás nélkül megadja«. De máig sem fizette ki adós-1 Illésházy Gáspár emlékirata. Ugyanott II. Ferdinándhoz írt levelét egész terjedelmében közli. 567—70. 11. 2 "Hogy soha senkit, senkinek vádlására, úri nemes és egyéb szabadsággal élő rendek közzül törvény előtt nem arestálhat semmi szín és mód alatt, hanem légitima citatione mediante juris ordine convictum •et aggravatum. És semmi violentiákat akárkiktől is alatta valói közzül senkin exerceálni nem enged, hanem ebből az utolszori fejérvári gyűlésben és az üdvözült fejedelem inauguratiojakor emanáltatott erről való articulus observáltassék anni 1613.« Erd. Orsz. Emi. IX. 153. 1. »