Századok – 1910

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89

96 dr. karácson imre. A szultán levele részletesen elmondja, hogy mikép kell a tervet megvalósítani. A tervezet szerint először Erdélyben kellett volna az önálló fejedelemséget visszaállítani. »Mihelyt Erdélyben királyt állítottak — így szól a szultán — kétségtelen, hogy azok példája és irányítása szerint a magyar nép is maga közül fog királyt választani.« Az erdélyi fejedelemség visszaállítását a szultán oly módon vélte lehetőnek, »hogy Erdélybe elegendő szá mú katonaság vonuljon be és azok parancsnoka terjeszsze el a hírt, mondván : A mi szándékunk csupán az, hogy titeket a németektől elválasztva, azok zsarnokságától és önkényétől megszabadítsunk és a magas birodalom oltalma alatt fölétek királyt rendeljünk, mint régente volt.« A szultán levelében még arra nézve is utasítást adott, hogy az Erdélybe bevonuló sereg mily irányban menjen és mit foglaljon el legelőször. »A Vulkán felől vagy a honnan alkalmasabb, Erdély kormányzósági helyét, Szebent, kell elfoglalni — így szólt a levél — mivel az erdélyi embereknek, bojároknak legkiválóbbjai az említett várnál érdekelve és azzal összeköttetésben vannak, minthogy hivatalaik mind ott vannak s a kik kívül tartózkodnak is, az említett várba folyton jönnek és mennek.« A Portán abban a csalódásban voltak, hogy Nagy-Szeben elfoglalásával már nyert ügyük lesz a törököknek. »Mihelyt e napokban csekély fáradtsággal Szeben vára elfoglalása és Isten segítségével iszlám kézbe jutása sikerül, bizonyos dolog — úgymond a szultán levele —, hogy a magyar és erdélyi nép teljes elszakasztásának kívánatos ügye hirtelen és könnyen megvalósul.« A mit azonban Konstantinápolyban olyan könnyűnek tartottak, az nagyon is nehéz dolog volt. Hasztalan ígérgetett a szultán az oláh vajdának örökös fejedelemséget, hasztalan adott neki felhatalmazást hadak .szerzésére, sem az oláh vajda serege, sem a török csapatok nem tudtak bevonulni Erdélybe, de főkép nem tudtak sem Erdélyben, sem Magyarországban forradalmat kelteni. Bármennyire elégedetlen volt is Magyarország népe, a nyilt felkelés mindamellett sehol sem tört ki. Juszuf pasa nagyvezirnek még más terve is volt. Mikor a török hadak Mehádia és Pancsova felől bevonultak a három délmagyarországi vármegye területére, a nagyvezirnek az a szándéka volt, hogy Pancsovát, Mehádiát vagy legalább egy kis területet a Duna balpartján török uralom alá vet1

s a törökök 1 L. Musztafa pasának ^ Icjj'JI gA. AJ (Netáids-ül-vukuát) czímű munkája IV. köt. 19. 1. Ez a könyv a legújabb időkig csupán kézirat-