Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
A POKTA TERVE A MAGYAROKKAL 1788-BAN. 97 részére megtartja. A fegyelmetlen török csapatok azonban nem bódítani, hanem csupán rabolni akartak s a nagyvezir tilalma daczára szerteszét száguldoztak, raboltak és gyújtogattak.1 Mivel ez idő alatt az oroszokkal szemben kevesebb szerencsével működött a török haderő, azért a nagyvezir is teljesen letett hódítási szándékáról és csapatait visszavonta a Duna balpartjáról. A magyar nemzeti királyság felállításáról azonban még ekkor nem mondtak le a törökök. A Portán nagyon beleélték magukat abba a gondolatba, hogy a magyarok visszafordítják a történeti események folyását s vissza akarják állítani a már régen elmúlt állapotokat, a török pártfogás alatt álló magyar királyságot és erdélyi fejedelemséget. Az 1789. év elején, mikor híre járt, hogy Poroszország is mozgósítást rendelt el József császár ellen, még mindig újabb tudósítások érkeztek Konstantinápolyba a magyarok felkelési hajlandóságáról és a törökökkel való szövetkezési szándékukról.2 Abdi pasa belgrádi szerászker, továbbá a rumiliai váli-pasa ilyen értesítéseket küldöttek a Portára, onnan pedig türelmetlenül kérdezgették : »Ez az ügy milyen alakot öltött eddig ? A magyarok minő állapotban vannak jelenleg ?«3 Még mindig reménykedtek abban, hogy a magyar katonák egy>к napon valamennyien átszöknek a török táborba, Magyarország népe pedig fegyvert fog a császár ellen.4 A szökevény katonáktól értesültek a törökök József császár betegeskecléséről is,5 a mi valóban igaz volt. De nem vált valósággá a másik híresztelés, hogy a törökök közeledésére Magyarország népe fegyvert fog a császár ellen és nyíltan elszakad az uralkodóháztól. Meggyőződött erről 1789-ben már a török kormány is és abbanhagyta a további tervezgetést a magyar nemzeti királyság felállítására nézve. A kurucz-korszak politikai irányát elhagyta már a nemzet. Nem a Habsburgoktól akart többé elszakadni, hanem a Habsburgok uralma alatt kívánta alkotmányát és törvényes szabadságát sértetlenül fentartani. DR. KARÁCSON IMRE. ban volt, mivel kinyomatását nem engedte meg a censura. Az alkot mányos szabadság alatt a jelen évben végre megjelenhetett. 1 U. o. 2 A Szeráj levéltárában az 1203. évi Rebi-ül-ákhir 12-én (1789. jan. 9-én) kelt levél. 8 ü. o. 1 Az 1203. évi Ramazán 12-én (1789. junius 5.) kelt levél. 5 Abdi pasa belgrádi szerászkerhez írt válasz 1203. Ramazán 22-én (1789. jun. 15.).
