Századok – 1909

Történeti irodalom - Takáts Sándor: Felelet a válaszra és Takáts Sándor II. válasza 690

|690 TÖRTÉNETI IRODALOM. A MAGYAR GYALOGSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL. I. (Felelet Takáts Sándor válaszára.) Takáts úrnak a Századok 598—613. lapjain megjelent válaszára könyvének bírálója a következőket feleli. Nyomtatott munka és eredeti forrás nem ellentétek, viszont nemcsak a levéltári anyag az eredeti forrás, mert ez esetben, ha a Takáts úr által használt levéltári anyagot kinyomtatnák, az azonnal elvesztené eredeti jellegét és többé nem lenne »eredeti forrásként« használható. A történelmi forrás eredetiségét nem a kinyomtatás dönti el, mint a szerző hiszi. És a nagynéha forrásul használt pár írót se úgy szokás idézni, mint, a szerző teszi, mondván : »Megírja azt Szerémi és Verancsics is.« Igy tényleg a régi krónikások czitálnak, de nem a Katona Istvánok. Verancsics nem mondja a hajdúkat a Dózsa-lázadás »legveszedelmesebb elemének«, Szerémi pláne nem is juttat nekik részt a fölkelésben. Még mindig azt tartom, hogy valamely katona táncza nem lehet döntő a katona eredetére nézve és ismét ide írom, hogy a s zerző könyvében a h aj dúk katonai rátermettségét csak azzal bizonyítja, hogy azok Dózsát megették, ez pedig nem katonai erény és nem csak a hajdúk erénye, mert Verancsics szerint (II. k. 11.1.) mások is ettek Dózsából. Tudom, hogy nem az alkalmazott, hanem a gazda fizette a harminczadot, de ez nem bizonyít ellenem, mert tisztességes szolga a gazda parancsára sem szokott lopni ; a diéta is ezért hozott törvényt a hajdúk ellen, de nem a gazdáik ellen. Az 1514 : LXVIII. t.-cz., a mit szerző idéz, nem szól a barmokról, ellenben az 1514 : LXVI. t.-cz. megmondja, hogy a barmokat azért nem szabad Pesten és Pejérváron túl hajtani, hogy rossz pénz ne kerüljön az országba. Ez pedig nem marhakiviteli tilalom, mint Takáts úr állítja. Egyébként pedig kár a szerzőnek olyan csodálkozva kérdeznie, honnét tudom én, hogy a Jagellók 50 dénárra emelték fel a vámot, mert ennek igazolására idéztem az 1521 : XII. t.-czikket. A harminczadszedésre vonatkozólag ide írom, hogy a szerző törvényre hivatkozik ugyan, de azt nem idézi. Tudtommal az 1625 : XXXIII. t.-cz. kívánja először a 30-adok magyar kezelését, nem korábbi, mint szerző hiszi. A hajdúk és a szláv darabontok viszonyára a szerző az »eltanul« (24. 1.) és az »elsajátít« (25. 1.) szavakat használja, tehát nem kifogásolhatja az én állításomat. A kifogásolt »fejezet« szót »bekezdés« értelmében használtam és két bekezdéssel előbb tényleg megvan az, a mit Takáts úr könyvéből idézek.