Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Bizottsági jelentések: - 1. Iványi Béla: a középkori oklevél-bizottság működéséről 842
844 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 844 leányai, ha pedig ilyen sem lenne, csak akkor következik végsősorban az elhunyt felesége. Ezek mellett azonban mindig jut valami a comesnek is. Felemlítésre méltó nevezetessége az oklevélnek, hogy megmondja, hogy a várispánságban szereplő végrehajtó közegnek, a »preco«-nak a magyar neve : Berten, börtön volt. 1 Nagy kár, hogy a berten hatásköréről, szerepéről az oklevél bővebb felvilágosítást nem ad, csak annyit, hogy személye adómentes volt. Nevezetes intézkedéseket tartalmaz az oklevél a peres eljárásra vonatkozólag is, a mennyiben megtudjuk belőle azt, hogy a pereskedés már ekkor sem volt valami olcsó szórakozás. A kereskedelmi javak közül — a mint a turdosini vám limitatiójánál olvashatjuk — főleg a posztó, az ólom, meg a (külföldi) só volt itt forgalomban. Látjuk továbbá, hogy az uradalom népei lókereskedést folytattak, azonban — úgy látszik, politikai okokból — a király a lókivitelt Német- és Csehországba eltiltja. Végül az oklevél befejező sorai azt mutatják, hogy a telepítés a liptói uradalom területén még ekkor sem volt teljesen befejezve, mert hiszen a király a telepítést nagy anyagi előnyökben részesíti. Körülbelül a privilégium megszületésével esik egybe a megye területén communitásokba tömörülő népeknek szabad városi kiváltsággal való felruházása. így 1263-ban és 1265-ben kapnak IV. Béla királytól városi kiváltságokat Német-Lipcse és Hibe vagy Gibe lakosai. 127í)-ben a liptói királyi predium népeit IV. László király újabb szabadságokkal ruházza fel. Ebből a szabadalomlevélből már erősen kilátszik az az irányzatos törekvés, hogy e várispánság a zólyomi — hogy úgy mondjuk — anyamegye fenhatósága alól szabadulni akar, a mely törekvés a XIII. század végén, vagy a következő legelején azután sikerűit is. A XIV. század elején a megye már egyházi tekintetben is ki van fejlődve. Legalább erre lehet következtetni abból a körülményből, hogy a vármegye területén működő lelkészek 1348. október 21-én confraternitást, kalendás — va gy magyarúl kalandos — társulatot alakítanak. Ezen vallási czélú társulatnak megalakítását Csanád esztergomi érsek jóváhagyja és kiváltságokkal ruházza fel.2 1364-ben I. Lajos király nevezetes intézkedést tesz, mely Liptómegye városainak fejlődésére nagyjelentőségű volt. Ugyanis 1 Szamota-Zolnai : Oklevélszótára ezt a szót nem ismeri. 0 Az oklevél eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban van. Kiadva r Anjoukori Okmánytár V. kötet 243. 1. — V. ö. Majláth Béla : A liptóvármegyei kalandosokról. Századok. 1879. évf. 344—352. 1.
