Századok – 1909

A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Bizottsági jelentések: - 1. Iványi Béla: a középkori oklevél-bizottság működéséről 842

846 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 845 a király liazánk északkeleti és északnyugati részeinek összekötésére és kereskedelmi forgalmának lebonyolítására Liptón és Turóezon át utat nyitott, a mivel a Hernád és Vág völgyét egy nagy kereskedelmi útvonallá alakította. Ez a nevezetes intézkedés főleg a kassai és szepességi kereskedők érdekében történt ugyan, a mint az a királynak 1364. október 5-én kelt okleveléből kiviláglik, melyben a kassai és szepesi kereskedőknek azt a kiváltságot adományozza, hogy közúlök azok, a kik Boroszlóba vagy Csehország más részeibe mennek, »solummodo in tribus locis, videlicet in Lypto, in Turuch et in Zylna«, fizetnek a behozott vagy kivitt árúk után vámot, 1 azonban nagyfontosságú volt ez az intézkedés a Liptó vármegye területén keletkezett városok fejlődése szempontjából is. Ha ugyanis ezen jelentésünkben később ismertetett oklevelek sorozatát végignézzük, azt fogjuk tapasztalni, hogy a liptómegyei városok, mint : Német-Lipcse, Rózsahegy, Tarnócz, Hibe, Verbicze, kiváltságaiknak túlnyomó részét a XIV. század végén, de még inkább a XV. század első felében szerzik. Már pedig az tudvalevő dolog, hogy az állandó pénzzavarban szenvedő Zsigmond királynál a privilégiumok megszerzése néha súlyos anyagi áldozatokkal járt. Anyagi áldozatot pedig ezek a — különben nem gazdag területeken épült — városok nem hozhattak volna, hogy ha az északnyugati és északkeleti kereskedelem közvetítéséből anyagilag fel nem lendültek volna. Ezt az anyagi jóllétet és emelkedést pedig — a mint azt az oklevelekből látjuk — tényleg arra használták fel, hogy maguknak városi szabadságokat szerezzenek. 1390. vagy 1391-ben került hurokra az átkos emlékű János deák, a hírhedt oklevélhamisító. Ennek köszönhetjük azt, hogy 1391-ben Bebek nádor Liptó vármegyében kénytelen közgyűlést tartani, a mely közgyűlésen számbaveszik a megyében található okleveleket, jegyzékbe írják azok tartalmát, a melylyel mi egy végtelen becses, párját ritkító történelmi emlékhez jutottunk. Ebből a jegyzékből sok minden egyében kívül megtudjuk azt is, hogy a megye területén a XIV. században immár három vár, ugyanannyi város és 79 helység volt.2 Azonban térjünk vissza János deák személyéhez. Ez a hírhedt férfiú nem egyedül működött, hanem többedmagával. Ugyanis ekkor, hogy modern kifejezést használjunk, egy egész bűnbandát lepleztek le. Ennek a bandának tagjai voltak valami Veres Mátyás {Rufus M. de Stuych- vagy Stanychfolwa) nevű hamispecsétkészítő, továbbá még két hamispénzverő és hamispecsétkészítő, 1 Kassa város levéltára : Titkos rész. Telon P. No. 6. 8 Ld. Szabó Károlv összeállítását : Hunyadiak kora M agyarországon. VI. k. 282—295. 1.