Századok – 1909

A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Horváth Sándor: A liptói registrum 816

A LIPTÓI REGISTRUM, 821-Li'ptoviensis,1

1286—1336-ig mint Liptovia, districtus de Lipto 2 és csak 1358-tól kezdve szerepel mint comitatus de Lipto* Természetes is, hogy ezek az országos gyepükön is túl fekvő irdatlan rengetegek csak később és lassanként népesedtek be. Első telepesei a XII—XIII. században a már említett királyi vadászok, halászok, peczérek, erdőőrök, kőfaragók, íjjászok stb. voltak. II. Endre és még inkább IV. Béla király uralkodása alatt pedig a városok, bányavárosok létesítése is hozzájárult a művelődési viszonyok megalapozásához.4 Mindamellett a telepítés folyamata sokkal nagyobb mértéket kezd ölteni azon —- ma még teljesen pontosan nem ismert — időponttól kezdve, a mikor Zólyom és Liptó királyi várak fölépültek. Előbb alig, mint a XIII. század vége felé. Arra nézve ugyanis, hogy Liptó vára a tatárjárás előtti időben fennállott volna, nincsenek adataink. Az első oklevélbeli nyomok 1262-ből valók, a mikor IV. Béla király Galicus János mesternek Liptóban 4 ekényi területet — a későbbi Olaszi — adományoz, oly kötelezettséggel, hogy ő és utódai, hadjárat esetén, mint katonák, Liptó vára védelmére tartoznak visszamaradni.8 Továbbá ugyanezen évben IV. Béla király Isombar íj jásznak és Hough kőfaragónak Liptó vára aljában 3 ekényi földet adományoz.® A Galicus Jánosnak tett adományt IV. László király 1278-ban, nem pedig a mint Pesty állítja, 1287-ben, a fenti kötelezettség fentartása mellett átírja és megerősíti. A Wenzel Gusztávtól az Ârp. Üj Okmánytárban 7 közölt azon 1261. évi oklevél ugyanis, melyben Csókakői Tamás mester mint liptói comes (comes provincie nostre de Liptou), Wenzel szerint meg éppenséggel főispán szerepel, minthogy ez Rajcsányi Ádám hamisítványa, tekintetbe nem vehető ; és ennélfogva Pesty Frigyesnek erre az oklevélre alapított nézete és az a következtetése, mintha IV. Béla király ezzel kísérletet tett volna, hogy Liptót vármegyévé szervezze, teljesen alap nélküli.8 1 Liptói registrum 24. 1. 2 U. ott, 23., 27., 29. és 37. 11. 3 U. ott, 51. 1. 4 V. ö. Péch, A bányavárosok cz., továbbá Hóman Bálint jeles munkáját, A magyar városok az Árpádok korában, Budapest, 1908. r' Ld. A liptói registrum, 34. o. V. ö. Pesty Fr., A magyarországi várispánságok tört. 308. 1. 6 U. ott 58. 1. Eredetije a Bobrovniczky-es. levéltárában. V. ö. Pesty Fr. m. u. ott. 1 XI. köt. 504. 1. 8 Pesty Fr., id. m. 310. 1.