Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713
OPULI LÁSZLÓ IIEltCZEG, MAGYARORSZÁG NADORISPÁXJA. 741 A hadjárat még nem ért véget. Fegyverszünetet a bajorok kötöttek ugyan a császárral (1371 október 16-án), de a magyar hadak leülését a király még nem rendelte el, midőn a császár (biztosra vehetjük : Opuli László herczeg intésére) 1372 legelején puhatolódzni kezdett, ha vájjon a magyar királyi udvarnál a régi barátságos érintkezést megindíthatná-e újra ? 1 Megbízta ugyanis a tesseni herczeget, tudakozódjék Opuli Lászlónál : hajlandók lennének-e a magyar fölségek az ő Zsigmond fiának, leányaik, a magyar királyi herczegnők egyikét eljegyezni ? Ha e kérdésre határozottan biztató választ nyerne és a magyar király csakúgy, mint a császár kétszázezer arany forintot lekötne az ajánlott házasság létrejötte biztosításául, fölléphetne kérőnek. A kérdés így föltéve, főleg ha a biztosítási összeget tekintjük, kissé kényesnek látszik, Opuli László herczeg mégis már januárius 30-án azt válaszolta a tesseni herczegnek, hogy értekezett és jó eredménynyel király ő felségével ; jöjjön tehát nyargalvást Magyarországba, mert mind a királynál, mind a királynéknál meghallgatásra talál. Erről kezeskedik testével, lelkével, becsületével és összes javaival. 2 E hívásra jelentkezett Budán a tesseni herczeg és Nagy Lajos királytól levelet vitt a császárhoz, melyben kijelenté, hogy az indítványozott eljegyzéshez hozzájárul, és az ügyek megbeszélése végett Opuli László herczeget, nádorispánját, azonképpen Tamás esztergomi érseket, első tanácsosát küldi hozzá.3 Nem szándékozom e sikeres alkudozások hosszú sorát újból előadni, miután azokat nem régen részletesen megírám ; 4 csak vármegye részére, az egyetlent, melyet ez évhez, 1371-hez följegyezve találunk. 1 Előbb azonban a pápa által Íratott a két Erzsébet királynénak igen hizelgó leveleket, melyekben ajánlotta nekik a császár ügyét. íratott a bajor származású Vilmos pécsi, Demeter erdélyi, Szécsenyi Mihály egri püspöknek, nemkülönben Böbék György és Szécsi Miklós főuraknak, kiket megnyerni lehetőnek és hasznosnak tartott. Ellenben nem találunk Nagy Lajos királyhoz, az esztergomi érsekhez, a nádorispánhoz, az országbíróhoz és olyanokhoz intézett pápai leveleket, kikről Opuli László herczeg tudhatta, hogy amúgy is jóindulattal viseltetnek a császár iránt. 2 Fejér, CD. IX/IV, 452. » Fejér, CD. IX/IV, 390. ded. Buda, 1372. febr. 20. 4 Századok, 1907. évf. 887. és köv. lapok. — Pótlólag meg kell említenem, hogy ismét ráakadtam (kétszer is : CD. Moraviae, X, 183. és Sommersberg : Siles. rer. SS. I, 778.) a levélre, melyet Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet királyné Visegrádon, 1372 május 23-án kiadott arról, hogy nem fogják megtámadni IV. Károly császár birodalmát, a mint erre megesküdtek János alexandriai pátriárka és pápai követ kezéhez. A cseh birodalom részei taxatíve vannak fölsorolva és világot derítenek Csehország nagyságára, melyet elért IV. Károly uralkodása alatt. Megjegyzendő, hogy idősb Erzsébet királyné hozzájárulását ez Ígérethez, mely Szilézia épség-
