Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

HORVÁTH MIHÁLY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS. 725 szabott keretek között haladhatott czélja felé, a magyar ipar és kereskedelem történetének megírásához. Maga Horváth érezte legjobban e mű fogyatékosságát, a melyet — mondja szerényen — »illőbben az ipar s kereskedés történeti vázlatának kell vala neveznem«.1 De mondjuk ki nyíltan, ez a munka úttörő, tartalmilag értékes s iparunk és kereskedelmünk történetét összefoglalólag ma is egyedül tartalmazza. Horváth Mihály akadémiai rendes tagi székét A magyar honvédelem történeti vázlata czímű tanulmányával foglalta el 1842-ben. Ebben a honvédelem történeti fejlődésének tudományos vizsgálata mellett nem téveszti szem elől az erkölcsi rugók fürkészését, s a honvédelem és az ország sorsának, alkotmányos életének, magánjogi viszonyainak, társadalmi jogrendjének és gazdasági állapotának kapcsolatát sem. Művelődéstörténeti érzéke nyilvánúl meg Az Anjou királyok hatása Magyarországon czímű tanulmányában is, mely az alkotmány, kormányzat, igazságszolgáltatás s az anyagi és szellemi művelődés terén végbement fejlődést tárja fel. Lelkének ugyanez a vonzalma késztette Horváthot a jobbágyság sorsának tanulmányozására is. Az 1514-iki pórlázadás, annak okai s következményei, A pórosztály költözési jogának történetéből, Vázlatok a magyar népiség történetéből, A demokratia kifejlése honunkban, továbbá Európa bélviszonyai a franczia forradalom idejétől fogva, oly férfiú lelkében termettek, a ki a magyar társadalom átalakulásának bekövetkezéséről a történelemben megnyilatkozó erkölcsi törvényből merített erős meggyőződést. Ezeréves történetünk korszakai közül Horváth különös érdeklődéssel a XI. és a XVI. századhoz fordult. Amott a magyar földbe ültetett kereszténység szervező munkáját figyeli meg s róla A kereszténység első százada Magyarországon czímen könyvet ír. Ezért a reformáczió által egységében megbontott kereszténység, az ellenkirályok között két táborra oszlott nemzet és a török uralommal három részre hullott ország sorsa foglalkoztatja munkás szellemét. Fürkésző figyelmét leginkább Utjesenovics (Martinuzzi) György rejtélyes alakja ragadja meg. Terjedelmes 1 Horváth Mihály : Kisebb Történelmi Munkái. III. köt. 15.