Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

726 DR. BÉKEFI R. HORVÁTH MIHÁLY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS. tanulmányában az őt körűifogó homályt eloszlatja, államférfiúi működését megvilágítja s törekvéseinek jellemzéseként kimondja, hogy »politikai irányában a végelmerüléssel fenyegetett haza s nemzet fenmaradása és megszilárdulása volt az ő vezércsillaga«.1 Az alkotmányos átalakulás nehéz küzdelmei között a magyar nyelv ügye fokozatosan haladt előre. Lassanként elfoglalta helyét az iskolában is. A latin nyelv kiszorultával magyar nyelvű tankönyvekre volt szükség. A magyar történelmet tekintve, a közfigyelem az akadémiai nagy jutalommal kitüntetett történetíróra, Horváth Mihályra irányult. De Horváth maga is érezte a felelősséget, mely e téren ráhárúlt. Tudta, hogy a haza jövőjének legelső biztosítéka az ifjúság hazafias nevelése, történeti alapon. Hadd tanulja a magyar ifjú hazájának történetét igaz tartalmú, forrásokból leszűrődött, nemzeti szellemben és magyaros stvlusban megírt kézikönyvekből. így született meg már 1841-ben A magyarok története Európába költözésöktől mostanig. A tanuló ifjúság számára. Ennek tíz kiadását ismerjük. Majd 1847-ben A magyarok története a bölcsészettanuló ifjúság számára jelent meg, a mely később A magyarok története rövid előadásban czímmel még öt kiadást ért. A felsőbb iskoláknak szánta Horváth a Magyarok Történeté-1, mely 1842—1846 négy kötetben került ki sajtó alól. A felsőbb hatóság e művet nem eresztette ugyan be az iskolába, de a művelt magyar társadalom szívesen kapott rajta. Horváthnak magának nem tetszett a munka ; érezte, hogy szélesebb alapon kellett volna dolgoznia. Nyomban el is határozta, hogy a nagy közönség részére egészen újból megírja Magyarország történetét. E közben nehéz idők következtek. A csanádi püspökség s a vallás- és közoktatásügyi ministerség díszes magaslatáig emelkedő Horváth Mihály a szabadságharcz után hazátlanná lőn. Belgium, Francziaország, Olaszország és Svájcz földjén másfél évtizeden át ette a számkivetés keserű kenyerét. Lelke ezalatt is magyar hazájáért hevült. Miként itthonléte idején a kismartoni, soproni, jászai, leleszi és bécsi levéltárakban, most a 1 Horváth Mihály : Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bíbornak} élete 423. (Kisebb Történelmi Munkái IV. köt.)