Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

HORVÁTH MIHÁLY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS. 717 kapcsolatban a történetírás egysége is megszakad. A históriás énekekben, nemzeti történetirodalmunk e verses föl jegyzéseiben ugyan még az egységes magyar lélek szólal meg : de a történetírók feladatát és álláspontját ezentúl már vallási meggyőződésük és politikai pártállásuk szabta meg és irányította. Heltai Krónikájában, a mely tulajdonképpen Bonfínius átírása, megtoldva a mohácsi vészig terjedő eseményekkel, az egész nemzet története jelenik ugyan meg, de már felekezeti szempontokkal átszőve. S mennyire elüt egy Forgách Ferencz és Brutus János Mihály felfogása Zsámbokiétól (Sambucus) és Istvánffy Miklósétól 1 Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy műveltségük humanista. Ennek a történetírói nemzedéknek egy része, mint Brodarich István, Oláh Miklós, Verancsics Antal, Forgách Ferencz, Illésházy István és Istvánffy Miklós társadalmilag is előkelő emberek, a kik országos ügyeket intéznek, tapasztalásból ismerik a korviszonyokat s az események okait és összefüggését. Más részök meg, mint Szamosközy István és Zsámboki hivatalból forgatja a történetírói tollat. A politikai és vallási ellentét szenvedélyes megnyilatkozásai, a bécsi udvar egybeolvasztó törekvései és a török uralom erőszakoskodásai rengeteg szenvedést árasztottak a magyar nemzetre. Ily viszonyok hatása alatt íródott az a sok emlékirat, krónika, évkönyv, napló és önéletrajz, melyeket főleg a XVII. század oly bőségesen termelt. Tartalmuk különböző egyének, családok, események, városok és országrészek között oszlik meg, az oroszlánrész azonban mégis Erdélyé. Az önálló magyar fejedelemség sorsa ragadta meg leginkább a lelkeket. Mindszenthi Gábor, Gyulafi Lestár, Szamosközy István, Brutus János Mihály, Somogyi Ambrus és Jacobinus János után Bethlen Farkas, János és Miklós, Szalárdi János, Kemény János, Rozsnyai Dávid, Cserey Mihály és Apor Péter egytől-egyig ezen az oltáron áldoznak. E közben megszólal a nemzeti fölszabadítás apostola, gróf Zrínyi Miklós is s a török iga összetörésének eszközeit a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy és Az török áfium ellen váló orvosság lapjain jelöli meg. S végre itt ütött a szabadulás órája. A karloviczi (1699) és a passaroviczi (1718) béke a törököt kiszorítja Magyarország-